Ígéretes mintákat kóstoltak a borlovagok a kiskőrösi bormustrán – galériával

Aki volt már borkóstolón, az tudja, hogy az ízlelőbimbók számára kellemes megpróbáltatást jelent egy-egy korty ital elfogyasztása. Az ízek harmóniájának a nagyszerűségét pedig kiemeli a borász adott borhoz fűzött története is.

Márton-nap idején a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend kóstolót rendez minden évben. Ez azonban – túl az élvezeteken – inkább szakmai jellegű értékelés, mivel nem hat-nyolc mintát kóstolnak le a helyi borlovagok, hanem ennek a többszörösét. Ez történt szombaton Kiskőrösön, ahol a Márton-napi bormustra keretében 40 fehér-, 21 rozé-, és 3 vörösbort illatoltak és ízleltek meg a rend tagjai.

Béleczki Mihály, a szervezet nagymestere vezényelte le a hosszú asztalra elhelyezett borok kóstolását, amely komoly kihívást jelentett az egyébként borkedvelő tagoknak. Egy-egy versenyen ugyanis legfeljebb 35 mintát szoktak ízlelni és pontozni a döntnökök. Ez, bár nem volt verseny, mégis próbára tette a kóstolókat. Miután befejezték a borlovagok az ízlelgetést a Hagyományok Házában, leültek, hogy megosszák a véleményeiket a névtelen, csak a számozás alapján beazonosítható mintákról.

Nagyon szépek voltak a manapság újra divatba jött kövidinkák, a generosák, illetve a kékfrankos rozék. Mint mondta, igazán jó rozékat a kékfrankosokból lehet készíteni, illetve Kiskőrösön a Nérókból. Megjegyezte, hogy Kiskőrösön a pincészetek között két prémium színvonalú borászat van, miközben Soltvadkerten ennél többet jegyez a szakma. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben egy feljövő pincészet, a gazdaköri elnök, Nikléczi Gábor is csatlakozik a két legjobbhoz.

A nemzetközi borversenyeken is jegyzett kiskőrösi pincészet alapítója, Szentpéteri Attila is elmondta a véleményét. Az illatos borok nagyon ígéretesek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy jól kell megválasztani a szüret időpontját, és akkor jó minőségű szőlőt takaríthat be.

Elmondta tapasztalatait azzal kapcsolatban is, hogy csökken a borfogyasztás idehaza. Megjegyezte, hogy egy rendezvényen szőlészekkel találkozott, akik panaszkodtak a szőlő alacsony árára, ám az asztalon, amelyet körbe ültek, nem borok voltak kitéve, hanem dobozos sörök, ami elgondolkodtató. Álláspontja szerint a fiatalokat minél előbb a bor megismerésére kellene nevelni. A borkultúra máshoz nem hasonlítható, több ezer éves történet, de ennek a fenntartásáért mindent meg kell tenni – mondta.

Filus János borrendi tag, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a szőlész küldöttje is szót kért, aki a szőlész- és borászhivatást oktatja a helyi középiskolában. 

A borász- és a szőlészhivatás idehaza a mélyponton van. Villány, Budafok és Kiskőrös szakmai középiskoláiba összesen 18 fiatalt tudtak az idén beiskolázni. Idehaza mindössze egy 20 év alatti borászt tartanak számon, szőlészt viszont egyet sem – mondta.

Pohankovics András is csatlakozott Filus János véleményéhez. Hangsúlyozta, hogy a kékfrankosnak kiemelt szerepe van, miközben az ára a mélyben, ugyanis nettó 95 forint körül alakult a felvásárlási ár. Kiss György lovagrendi tag az ezerjókat dicsérte, illetve az olaszrizlingek szépségére is felhívta a figyelmet. Majd hangsúlyozta: a minták közül mindössze egy volt olyan, amely nem volt megfelelő minőségű.