Jókai Mór is az Ókollégium falai között tanult Kecskeméten

Az Ókollégium története egészen az 1500-as évek közepéig tekint vissza. Múltidéző cikkünkben ebből adunk ízelítőt a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján, melyhez forrásként helytörténeti írásokat vettünk alapul. A kecskeméti iskolákról nagyon sok korabeli, látványos képeslap készült, így a Református Ókollégiumról is. Ezek közül több megtalálható Sebestyén Imre kecskeméti képeslevelezőlap-gyűjtő hagyatékában is. 

Hivatalos iratok szerint a gimnázium létezését 1564-től rögzítik, ez az első iskola az egykori fatemplom közelében, a régi kecskeméti reformata schola udvarán mint a híres debreceni kollégium partikulája működött. Az iskolaépület 1570-ig elemi és alsó gimnáziumi évfolyamoknak, majd hat évfolyamos gimnáziumnak adott otthont egészen 1678-ig, a nagy tűzvészig. A régi iskolaépület történetét tekintve még egy dátumot, az 1599. évet emelik ki a történelmi források. Eszerint 1599-ben a Tolna református iskolájának egy része a Kecskemétre lelkésznek hívott Buzás Mihály rektorral egyetemben idemenekült. 

1678-ban a nagy tűzvészben sajnos a fatemplom és az iskola nagy része elpusztult. A katasztrófa után a reformátusok megújították és kibővítették az iskola épületét, de nem ment minden zökkenőmentesen, az ellenreformáció szelleme miatt az építkezés az 1700-as évek közepéig húzódott el. Az iskola jelvényén és később pecsétjén e szorongattatások emlékét jelzi azóta is a rajz és a szimbolikus jelmondat: Crescit sub pondere palma (Teher alatt nő a pálma.)

A 19. században a kecskemétiek nagyszabású iskolaépítési munkálatokba fogtak, s 1830-ban lerakták új iskolájuknak, a mai Ókollégiumnak az alapjait. Ezt fémjelzi az épület homlokzatán az MDCCCXXX felirat is. Az Ókollégium műszaki terveit Hofrichter József (1779–1835), pesti építőmester készítette, akinek legismertebb munkája a budapesti, Kálvin téri református templom. A tervek alapján az építkezés Fischer Ágoston helyi mester vezetésével zajlott. Az épület kiemelt középső része öttengelyes, az oldalrészek hattengelyesek. Az épület díszítése szerény, kivétel ez alól a középső rész. 1865-ben a termek jobb megközelítése érdekében az udvari homlokzat felé függőfolyosót építettek.

A nemzeti ébredés korának legnagyobbjait is erős szálak fűzték a városhoz. Az Ókollégium épületében az 1830-tól főiskolaként működő református kollégium diákja volt 1842-44 között legnagyobb magyar regényírónk, Jókai Mór (1825–1904), akinek kecskeméti élményei írói munkásságára is jelentős hatással voltak. Egy későbbi visszaemlékezésében a következőket írta: „Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valójában szellemi énemet e város szülte.”

A 20. század elejére azonban már az Ókollégium is szűk lett. Ezért a kecskeméti gyülekezet áldozatkészsége segítségével megépült a Református Gimnázium és az Országos Református Jogakadémia részére az Újkollégium, 1912-ben.