Újra a Rabbitestület elnöke lett Róna Tamás, az alföldi régió főrabbija

Az interjúban Róna Tamás beszélt arról, hogy a kiskunhalasi zsinagógában már tizenöt éve szerveznek nyári táborokat fiatalok számára, ahol a zsinagóga kapui minden gyermek előtt nyitva állnak. Rengeteg vallástól független foglalkozást szerveznek, de közös imádkozásokat is tartanak, és természetesen igyekeznek minél több mindent megtanítani a judaizmusról a gyerekeknek, akik ilyenkor észre sem veszik, hogy majd hatezer éves történetről tanulnak.

A budapesti és vidéki zsidóság tagjai együtt is megélhetik hitüket

A főrabbi szólt arról is, hogy vidéken nehezebb-e a zsidó hagyományt és hitet ápolni, mint Budapesten. – A fővárosban egy sokszínű zsidó közösség létezik, sok program, kulturális esemény közül tudnak választani a hívek. Vidéken egy sokkal homogénebb közösség található, ideális esetben imaházzal, de kevesebb kulturális lehetőséggel. Ha viszont éves távlatban nézzük, számos olyan lehetőség akad – szabadegyetemek, fesztiválok, gyermek- és családi táborok alkalmával –, ahol a budapesti és a vidéki zsidóság tagjainak lehetősége van találkozni, és együtt megélni a hitet. Mondhatom, hogy a szó jó értelmében vett társadalmi, közösségi nyomásra alakult meg 2020-ban a ZSIMA, vagyis a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, melynek elnökeként is fő feladataim közé tartozik ennek a vallási és kulturális életnek a fellendítése határon innen és túl. Ezért is fontos a Rabbitestület, a rabbik és kántorok munkája, akiknek az a dolguk, hogy a hitélet megerősítése mellett, minél több vallási és kulturális eseményt, kiállítást, könyvet juttassanak el azoknak a testvéreinknek, akik szeretnék mélyen megélni vallásukat – fejtette ki Róna Tamás.

A legmagasabb döntéshozatali szerv

A főrabbi kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem volt felhőtlen a viszonya az előző Mazsihisz elnökkel, Heisler Andrással, mivel egészen eltérő nézeteket vallottak sok fontos dologban. – Mindazonáltal most, hogy új elnök van, számomra mindez már a múlt. Lezártam. Amiket eddig ezzel kapcsolatban a nyilvánosság előtt kifejtettem, persze mind tartom továbbra is – jelentette ki Róna Tamás.

Nemrég, a Mazsihisz-elnök megválasztása után a Rabbitestületnek ismét Róna Tamás lett az elnöke, amely a magyar neológ zsidó vallási világ legmagasabb döntéshozatali szerve. A klérus egyben kamarai és érdekvédelmi feladatokat is ellát. A rabbik és más zsidó egyházi személyek munkáját segítik együttműködve a világi vezetéssel, és igyekeznek megtalálni azokat a közös platformokat, amelyeken keresztül a társadalom legszélesebb köréhez vallási hovatartozástól függetlenül el tudják juttatni a zsidóság értékeit. Emellett számos döntési funkcióval is rendelkezik, vallásjogi kérdéseket vitatatnak meg új irányokat jelölnek ki, lehetőségeket tárnak fel és támogatják, delegálják a vallási funkcionáriusokat országosan.

A zsidóság szerves része a magyar nemzetnek

Az alföldi régió főrabbija az interjúban beszélt arról is, hogy szerinte jelenleg a magyar zsidóság egyik virágkorát éli. – „Számtalan zsinagóga újult meg, zsidó hittankönyveket adtunk ki gyerekeknek, a holokauszt után eltűnt közösségek élednek újjá, erősödik a vallási élet. A magyar állam rengeteget tesz az egyházakért, és ez az életben maradásunkat jelenti. Biztos vagyok benne, hogy el fog jönni az a pillanat, hogy nemcsak Budapesten fog működni formális zsidó oktatási intézmény, hanem vidéken is. A kormány 2012-ben óriási lehetőséget adott az egyházaknak azzal, hogy oktatási intézményeket vehettek át a kis- és nagy egyházak, a magyar neológiának pedig élnie kell ezzel a lehetőséggel. Ha évszázados távlatokban gondolkodunk és hosszútávon akarjuk biztosítani a fennmaradásunkat, ahhoz nélkülözhetetlenek a formális oktatási intézmények. Nem véletlenül hangsúlyoztam mindig is, hogy a zsidóság szerves része a magyar nemzetnek. Most olyan útra léptünk, amelyen a vidéki zsidóságnak minden esélye megvan a felemelkedésre” – fogalmazott Róna Tamás.