Az Úri kaszinó már csak emlék Kecskeméten

A Rákóczi út az elmúlt évtizedben nagyszabású átalakuláson esett át, új formát öltött. A kedvelt vendéglátóhelyek mellett sokan szívesen üldögélnek a fák alatt található padokon. Ha szeretnénk Kecskemét egyik leghíresebb utcájának történetét megismerni, több mint száz évvel korábbra kell visszatekintenünk. Időutazásunk során a kezdeti építkezések kapcsán részletesen is bemutatjuk a Városi Úri Kaszinót, illetve a Gazdasági Egyesület Székházát. 

Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. A csodálatos, korabeli képeslapokon tökéletesen látszik, hogyan is festett a Rákóczi út a 20. század elején. A századelő legszebb épületei is ebben az utcában épültek fel.

A Rákóczi út kialakítása Kada Elek, akkori polgármester nevéhez köthető. Szorgalmazta Kecskemétnek a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülésén alapuló, agrárvárosok sorában való kiemelkedési törekvéseit. Ennek jegyében alakították ki a Rákóczi utat. Mivel a város főterén lévő piacra is sokan ezen az úton igyekeztek a vasútállomás felől, a forgalom növekedése igényelte a nagyobb áteresztőképességű út kialakítását. Elkészítették a szabályozási tervet, a Temető-Nagy utca és a Temető-Kis utca közötti területet a város kártérítés mellett kisajátította és megvalósította a Sugárutat, azaz a mai Rákóczi utat.

Székelyné Kőrösi Ilona Kecskemét történetét bemutató könyvéből az építkezés részletei is megismerhetők. Eszerint Kada szervezte a 42 méter szélességű és 520 méter hosszúságú modern sugárút nyomvonalának szanálását. 1903-ra lebontatta az ekkorra már lezárt, városszéli temetők felé vezető egykori Temető-Kis utca és a Temető-Nagy utca által közrefogott negyven lakóházat. Ezt követően Kada szervezőmunkájának eredményeként megindult az út két oldalának beépítése, ösztönzésként adókedvezményeket nyújtottak, valamint a téglát önköltséges áron, 10-15 éves törlesztésre adták, a telekárakra pedig részletfizetési lehetőséget biztosítottak.

A Rákóczi út legelején 1902-ben épült fel az országszerte ismert, gyönyörű Cifrapalota, 1904-re az Igazságügyi Palota, majd annak megépítése után egymást követték szomszédságukban az építkezések. A két épület között 1909-ben készült el az egykori Városi Úri Kaszinó és a Gazdasági Egyesület Székháza. A sarokházat a dús formakincsekkel a Jánszky Béla és Szivessy Tibor páros alkotta meg. A kaszinó a zárt körű klubok, az arisztokraták, a középbirtokosok és hivatalnokok elit csoportjának találkozási és szórakozási központja lett.

Korabeli írásokból az is kiderül, hogy a helyi Casino Egyesület a főtéri piactér szabályozása miatt költözni kényszerült a várostól bérelt épületből. Az egyesület 1909-ben határozta el, hogy a még túlnyomórészt beépítetlen Rákóczi úton építi fel új kaszinóját. Hozzájuk hasonlóan döntött az 1872-ben, Horváth Döme kezdeményezésére alapított Gazdasági Egyesület is. A két egybekapcsolódó épület kivitelezését végül majdnem egyszerre, 1910 júniusában, illetve szeptemberében kezdték el. Az építkezés bő egy évig tartott: 1911. év végére elkészültek. Az 1911 júliusi földrengés némileg hátráltatta a munkálatokat. 

A két épület közül a sarkon lévő kaszinó kapott díszesebb megjelenést az 1909-ben alapított Kecskeméti Művészetelep művészeinek jóvoltából, akik közé az építész páros is tartozott. A díszek azonban mára nagyrészt elpusztultak. A művésztelep vezetője, Iványi Grünwald Béla maga is kivette részét a munkából, keze munkáját dicséri kívül-belül is számos dísz.