A népmesébe illő palota 120 éve épült fel

Múltidéző cikkünkben ezúttal a Cifrapalota építésének történetében adunk betekintést. A nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent – helytörténeti források alapján készült – írásunkat vettük alapul. 

A dalban is megénekelt szecessziós stílusú épületről, a 20. század elején készült képeslapok jó hírét vitték már akkor is a hírös városnak, sokan csodájára jártak az impozáns épületnek. Sebestyén Imre képeslevelezőlap-gyűjtő hagyatékából most bemutatunk hármat.

Utazzunk vissza az 1800-as évek végéig, az 1900-as évek elejére! Kada Elek 1897-ben lett Kecskemét város polgármestere, munkássága ma is példaértékű. Az egykor falusias jellegű települést valódi várossá változtatta a villanyvezeték, a vízvezeték és a csatorna kiépíttetésével. Kialakíttatta a város ma is méltán népszerű sétányát, a Rákóczi utat. Nagy szerepe volt a város szecessziós képének kialakításában: polgármestersége alatt épült meg a Mende Valér tervezte Újkollégium, a Luther-palota, és a Márkus Géza tervezte Cifrapalota. 

Kada Elek önálló egyéniség volt a polgármesteri székben, mégis volt benne annyi alázat, hogy képes legyen felismerni elődje nagyságát. Lestár nyomdokain elindulva tulajdonképpen logikusan folytatta annak városépítő tevékenységét, sőt bizonyos esetekben azt be is fejezte. Így tett a már említett (mai nevén) Rákóczi út kialakításával is, melynek főtér felőli végén 1903-ban adták át a Cifrapalotát.

A város történelmét bemutató írásokból kiderül, hogy a kecskeméti városatyák 1902-ben határoztak az első városi bérház felépítését, a század eleji Rákóczi úti építkezések példamutató, buzdító nyitányaként. A tervező Márkus Gézának ez volt az első komoly munkája, mely meg is valósult. 

A fiatal, autodidakta építész az első tervet 1902-ben készítette el, melyet később anyagi okok miatt át kellett terveznie. Az első vázlatokhoz képest némileg leegyszerűsödött, visszafogottabb lett az épület, elmaradtak a főhomlokzat két sarkára tervezett tornyok, és a lábazatot a kő helyett vakolással oldották meg. Az első terv még a barokkos-rokokós stílust idézte némileg. Márkus építészetében végül a magyaros mellett a nemzetközi szecesszió, különösen annak bécsi, plasztikusabb iránya látható.

A Cifrapalota külső díszítése követi a Lechner-iskolát. Falainak gazdag és színes majolikadíszítésében a népművészeti motívumkincs játszik meghatározó szerepet, az épület népmesék palotáit idéző hatását csak növeli a kétemeletes homlokzat hullámvonalú lezárása. A mázas díszeket és a tetőcserepeket egyaránt a pécsi Zsolnay Gyár készítette. Az épületkerámiát kivitelező cég kiválasztása tudatos lehetett a város részéről, hiszen a Zsolnay Gyár árajánlatát annak ellenére támogatták, hogy jóval drágább volt a versenytársénál. A népművészeti motívumok esetében pedig azt feltételezik, hogy a kiskunfélegyházi születésű, de Székelyföldön gyűjtő Huszka József nagy hatású mintakönyvei, albumai is hatással voltak a tervekre.

A városi bérpalota, azaz a Cifrapalota épületét gazdasági okokból többfunkciósra tervezték. A földszinten bérbe adható üzleteket alakítottak ki, az első emelet adott helyet a Kereskedelmi Kaszinó dísztermének (Pávás terem) és egyesületi helyiségeinek, míg a második szinten bérlakások lettek. Pontosan a több funkció miatt két lépcsőház épült, melyből a díszesebb a a Kaszinó dísztermébe vezetett.

Az épületet a II. világháború után szakszervezeti székházként működtették, majd 1983-ben felújították és múzeummá alakították át. A Cifrapalota napjainkban is rangos kiállítások méltó színhelye.