Státusztörvény, avagy mi változott március óta

− Ez mindenképpen siker, amihez szükség volt az egyeztetésekre. Kezdjük nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő  (NOKS-os) kollégákkal. Az ő munkakörük szabályozása egy jogszabályba kerül, és a munkakörök átrendezése is megoldódik. 

A pedagógiai jellegű feladatot ellátók átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, a dajka, a könyvtáros, a pedagógiai asszisztens, a gyógypedagógiai asszisztens, a gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, a gyógytornász, az intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben, az ápoló és az egyéb háttérfeladatot ellátó NOKS-osok munkaviszonyba kerülnek. Bekerült a NOKS-os munkakörök közé a rendszergazda és a laboráns, illetve továbbra is a pedagógusokkal lesznek azonos jellegű jogviszonyban a pedagógiai szakképzettséggel rendelkező, nem klasszikus tanári, tanítói feladatokat ellátók, mint például a gyógypedagógus − emelte ki lapunknak Kajtár Hajnalka elnök.

Hozzátette, hogy nagy port kavart a saját számítástechnikai eszközök ellenőrzése, de szerencsére a teljes bekezdés kikerült a törvénytervezetből, helyette hivatkozás található az eddig már jól ismert Munka Törvénykönyvére (Mt.). A PSZ azt javasolja, hogy mindenki kezdeményezze a munkahelyi e-mail-cím létrehozását és a munkavégzéssel kapcsolatos levelezést csak ezen az elektronikus címen végezze.

Igazgatói pályázat megmaradna a jelenlegi szabályok szerint

A pályáztatás rendszeréről elmondta, hogy mivel a korábbi álláspontját a kormány módosította, elfogadhatónak tartja, hogy pedagógus esetén főszabály szerint kötelező legyen a pályáztatás, de igazgatói javaslat esetén a tankerület eltekinthessen tőle. Igazgatói pályázat szintén megmaradna a jelenlegi szabályok szerint.

− Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha ez a munkáltató, állami fenntartású köznevelési intézmény esetén az igazgató javaslatára, a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges. Igazgatói megbízás pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért − sorolta Kajtár Hajnalka. 

A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a korábbi 7 nappal szemben a státusztörvény-tervezet 15 napon belüli tájékoztatást írt elő a jogviszony kezdetéről. Ez a szervezet szerint hátrányos munkavállalók számára. A PSZ az eredeti jogszabályi rendelkezés alkalmazását kérte, amelyet a kormány elfogadott, azaz marad az Munka Törvénykönyve szerinti 7 nap.

Változtattak a felmondási idő tervezetén

Az egyeztetések során a kormány elfogadta PSZ javaslatát, ami a felmentési munkáltatói felmondási idő változását szabályozza.

− Eddig a közalkalmazottaknál 2-8 hónap között, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően, munkavállalóknál 30-90 nap között, a munkáltatónál jogviszonyban töltött időtől függően volt a felmentési idő. Lényeges mértékben romlott volna a munkavállalók pozíciója, ha a tervezetben foglaltak szerint, akár 6 hónappal is kevesebb lehet a felmentési idő. Az egyeztetések során a kormány elfogadta PSZ javaslatát így marad a 2-8 hónap. Ami a szabadságot illeti, egységesen 50 munkanap alapszabadságra emelték az erre fordítható napok számát, amiből 15 nap a munkáltató által igénybe vehető neveléssel, oktatással összefüggő munkára értendő. A pótszabadságok is változtak, hiszen a vezetői eltörlésére kerül sor, de bekerült a házasságkötés esetén 1X5 munkanap, nagyszülőnek 1X5 munkanap, a megváltozott munkaképességűnek 5 munkanap évente − szülői szabadság 44 munkanap (3 éves időszakra) − apának 10 munkanap apasági szabadság fog járni, továbbá a NOKS-os dolgozóknak is jár az 50 nap szabadság − fogalmazott Kajtár Hajnalka.

Lehetne még csökkenteni az adminisztrációs terheket

Többlettanításról elmondta: a tárgyalások eredménye, hogy a 80 óráról 60 órára visszacsökkentették az eseti helyettesítés mértékét. − Természetesen, számos olyan pont van még a jelenleg tárgyalt törvénytervezetben, amin célszerű lenne változtatni, ami tovább egyszerűsítené az adminisztrációs terheket, és nagyobb jogbiztonságot jelentene a köznevelésben foglalkoztatottak számára. Még nem látszik tisztán, hogy a tervezetben szereplő emelt bér mikor realizálódik a kollégák számára, de ha ez bekövetkezik, akkor az valós béremelést jelenthetne − zárta gondolatait Kajtár Hajnalka.