2023.06.27. 16:36
A kecskeméti Kökény Éva írásaiban az emlékek, az érzések köszönnek vissza
Kökény Éva volt a vendége a minap a Szecsődi Udvarház Alkotók és Előadók Klubjának. A kecskeméti költőnő verseivel mutatkozott be a művészetbarátok előtt.
A legmeghatározóbb „múzsám” a zene – vallja Kökény Éva
Fotó: Gulyás Sándor
– Nyugdíjazásomig meg sem fordult a fejemben, hogy én valaha is tollat fogjak a kezembe, verseket, prózát írjak. Nem kellett már gyermekeimről gondoskodni, munkába járni, így temérdek szabadidőm maradt. Gondolkodni kezdtem, hogy közösségbe kellene járnom, de egy ideig nem igazán találtam a helyem, míg végül irodalmi és zenés klubokat kerestem fel, ahol újra jól éreztem magam. Zenehallgatás közben egyszerre csak felsejlettek bennem az elhalványult, elveszettnek hitt emlékek. Az érzések magával ragadtak, elsodortak. Akkor határoztam el, hogy megpróbálom gondolataimat papírra vetni, rímekben megfogalmazni – idézte fel a irodalmi munkásságának kezdetét a kecskeméti költőnő.
Kökény Éva az elkészült versikéket elküldte festőművész barátjának, aki elkezdett titokban grafikákat készíteni hozzájuk. Barátai támogatták, ösztönözték, hogy folytassa az írást.
– Az első kötetem 2012-ben jelent meg, Szívhang címmel, amiben versek és prózák egyaránt szerepeltek. A próza később kicsit háttérbe szorult a Csepp(kő)szívben, illetve a Szabadesések című könyvben csak versek kaptak helyet. Időközben megismerkedtem a japán versformával a haikuval. Amire nagyon büszke vagyok, hogy dr. Turai Gábor Kamil népművelő, költő, újságíró, tanár és Turai Laura külön kiemelte, hogy milyen ritkaságba megy, hogy egy magyar szerzőnek ilyen „jól álljon” a haiku. A negyedik kötetem Emlékkönyv címet kapta, amit 2019-ben írtam, illetve adtam ki. Mind a négy könyvem magánkiadásban látott napvilágot – sorolta Kökény Éva.
A kecskeméti költőnő leginkább szabadversekben tudja kifejezni magát. Alkotásaiban az emlékek, érzések köszönnek vissza. Örök téma a szerelem, a természet, a mindennapok öröme és bánata. – A legmeghatározóbb múzsám a zene. Verseimmel, prózáimmal leginkább örömet akarok szerezni az embereknek amellett, hogy nyomot hagyok magam után. Az írást nem hagytam abba, de egyelőre nincs késztetésem arra, hogy újabb könyvet adjak ki. Azt tartom, ha nem jön magától, nem kell erőltetni. Ennek ellenére folyamatosan gyarapodnak íróasztalom fiókjában a kéziratok –tette hozzá a költőnő.
Kökény Éva tagja a kecskeméti Irodalmi Kávéháznak, a Bács-Kiskun Megyei Írók és Költők Baráti Körének, valamint a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Körnek. Versei a Kláris Irodalmi-kulturális folyóiratban és más helyeken jelentek meg. Az utóbbi években több elismerő díjjal és oklevéllel jutalmazták irodalmi munkásságát.
