Az egykori kecskeméti laktanyában ma zeneiskolások tanulnak

Legutóbbi múltidéző cikkünkben bemutattuk a Rudolf laktanyát, ezúttal a Ferenc József laktanya történetét járjuk körbe. A Ferenc József laktanyát a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján mutatjuk be, melyhez forrásként helytörténeti írásokat vettünk alapul. A laktanya egykori szépségét pedig Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában található korabeli, 20. század fordulóján, illetve a kilencvenes években készült képeslapokon keresztül mutatjuk be.

Az 1870-es éveket a laktanyaépítések jellemezték Kecskeméten. Az első laktanyák Lestár Péter polgármesternek köszönhetően épültek. A neves városvezető tervei közt szerepelt az út- és utcahálózat korszerűsítése, valamint a laktanyák építése. Az 1879. évi 36. törvénycikk lehetőséget adott a településeknek, hogy a lakosságnak eddig sok nehéz pillanatot okozó beszállásoltatási rendszertől megszabaduljanak, illetve a Honvédelmi Minisztérium pedig 25 éven keresztül térítést fizetett a laktanyát építő városoknak. Kecskeméten is hosszú időn át gondot és problémát jelentett a helyi lakosságnak, hogy otthonaikban kellett a katonákat elszállásolni. A város a laktanyák építésével többek között ezt a problémát szerette volna orvosolni.

A gyalogsági laktanyát azonban már korábban is szorgalmazták, ám erre mégis csak évekkel később kerülhetett sor, a Ferenc József gyalogsági laktanya 1892-re készült el. A laktanyát szintén Pártos Gyula tervezte, az építkezést Mészáros János és Bagi József mesterek és szakembereik végezték.

1892. július 20-án herceg Lobkowitz Rudolf altábornagy megtekintette az újonnan felépített laktanyát, melyet a városban állomásozó 38-as gyalogezred katonái használtak. Később több zászlóalj is váltotta egymást a laktanyában. Az épületet többször bővítették. Az I. világháború során sebesülteket is ápoltak a laktanyában. A háború után a nemzetőrség ugyan őrizte, de mégis eltűnt a laktanyából: 500-600 korona értékű szabó- és cipőanyag, ezüst készletek, és a szeszesital állomány is megcsappant.

1945 tavaszán a laktanyát átnevezték Zrínyi Miklós Laktanyává. 

Ezután csak kisebb módosításokat hajtottak végre az épületeken, de a laktanya déli részét a hatvanas években kibővítették két tiszti lakóházzal, illetve egy legénységi épülettel. Az itt állomásozó szovjet alakulat 1989-ben hagyta el az épületet, a laktanya a többi laktanyával együtt a HM-hez került, majd egy évvel később a város vette át.

Ma már zeneiskola

Ma a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának ad otthont az egykori laktanya. A város közgyűlése 1994-ben döntött arról, hogy az iskola beköltözhet az épületbe, hiszen a korábbi, belvárosi helyüket a református egyháznak kellett visszaadni. A laktanya főépületét felújították és kibővítették, egy épületet pedig inkubátorházzá alakítottak át. 

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta 1950-ben alapította a világon az első ének-zenei iskolát Kecskeméten, amely Kodály tanítására, zeneoktatási elveire alapozva az éneklés emberformáló hatását kívánta érvényesíteni az általános iskolában is. 1950-ben engedélyeztek számára az ideiglenes zenei kísérleti osztály indítását, melynek engedélye egy évre szólt. Ezt követően minden évben harcolnia kellett az iskola engedélyének meghosszabbításáért, de néhány évvel az alapítás után száznál több ének-zenei általános iskola létesült a mintájára országosan. Az iskola életét Kodály Zoltán is kitüntetett figyelemmel kísérte: nemcsak az alapítót támogatta tanácsaival, véleményével, hanem a működési feltételek megteremtésében is közbenjárt. A kecskeméti iskola később gimnáziummal, majd zeneművészeti szakközépiskolával bővült. 

A kilencvenes években a Ferenc laktanya átalakításával, bővítésével az intézet híréhez és teljesítményéhez minden tekintetben méltó új, mostani épületegyüttest kapott. Az új iskolát Boros Pál, kecskeméti Ybl-díjas építész tervezte. Mivel a laktanya helyiségeinek megvilágítása az épület tájolása miatt nem a legjobb volt, így a tervező ebben helyezte el a zeneszobákat és a kiegészítő helyiségeket. A régi és az új épületben 28 tanterem, 10 szaktanterem, 3 próbaterem és tornaterem található. A tantermeket és a dísztermet a régivel nyaktaggal összekötött új épületben alakították ki. A színes új szárny kiemeli a hajdan 4000 négyzetméter alapterületű garnizon fehérségét 1999 óta márványtábla emlékeztet az egykor ott szolgáló honvédekre.