Látható közelségbe került a Homokhátság vízpótlása

A térség országgyűlési képviselőinek, és az érintett települések polgármestereinek részvételével tartott konferenciát Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Homokhátság vízmegtartásának problémája egy globális problémába ágyazódik. Rideg László rámutatott, hogy a helyzet megoldásában minden jelenlévőnek szerepe van, hozzátéve, hogy a lehulló csapadékot meg kell tartani, ezért a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében csak olyan projektet támogatnak, ami nem a csapadékvíz elvezetését, hanem megtartását célozza. Az elnök kérte a településvezetőket a Homokhátságot érintő program támogatására.

A 100 éves álom valósággá válik címmel tartott bevezető előadást Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, aki már 1995 őszén szót emelt a Duna-Tisza köze vízpótlása érdekében. Akkor határozati javaslatot nyújtott be egy cselekvési program elkészítése érdekében. Ugyan az Országgyűlés támogatta javaslatát, a következő időszak mégis kudarc volt, mivel a megfogalmazott cél megvalósulása elmaradt.

Két és fél évtizedes előkészítési és egyeztetési munkát követően, 2020-ban kapott új lendületet a homokhátsági kezdeményezés, amikor Lezsák Sándor kezdeményezésére ültek le tanácskozni a vízügyi szakemberek, a minisztériumi munkatársak, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői és a megyei közgyűlés elnöke. Megállapodtak egy kormányzati döntés-előkészítési tanulmány kialakításában.

Magyarország Kormánya meghallgatta az érintettek szakmai javaslatait, és két ütemben, 2020 végén 1,7 milliárd forint, 2021 végén pedig 4,5 milliárd forint összeget különített el a Duna-Tisza közi a Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása és helyreállítása elnevezésű projekt tervezésére, az engedélyes tervek elkészítése, valamint a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Ez a döntés hatalmas jelentőségű lépés volt a Homokhátság érdekében 

– fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.

Lezsák Sándor hangsúlyozta a kisközösségek szerepét is, ugyanis több általuk javasolt program mintaprojektté vált: kiemelkedő munkát végeznek a Dong-ér mentén Jászszentlászló, Móricgát és Szank települések közösségei, vízvisszatartás terén Orgovány térségében is elindult egy kezdeményezés. A Tisza mentén, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár településeken a gazdálkodók fogtak össze az ökológiai körülmények javítása érdekében. Lezsák Sándor szerint a negyedik kétharmados győzelem nagy lehetőség, de egyben nagy felelősség is, amellyel élni kell a Homokhátság tekintetében is. Ahogy fogalmazott: a nemzeti minimum helyett a nemzeti maximum érdekében szükséges együttműködni a különböző szereplőknek a térségben.

A Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt előkészítésének részleteit Laurinyecz Pál, a Viziterv Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese mutatta be a résztvevőknek. A szakember előadásában kifejtette, hogy a Homokhátság problémája több forrásra vezethető vissza: a megnőtt aszályosodás, a lecsökkent elérhető vízkészletek, az eltűnőben lévő állóvizek és a süllyedő talajvízszint mind a vízhiányos állapot része. 

A vízgazdálkodási probléma megoldására tájhasználati váltásra, vízvisszatartásra és vízpótlásra van szükség. Ez több ütemben valósul meg. A vízpótlás lehetősége a Ráckeve-Soroksári Duna ág vízpótlásának bővítése. Ehhez egy másodpercenkénti 30 köbméter áteresztésű szivattyútelepet építenek a Kvassay zsilipnél. Emellett növelik a Kiskunsági főcsatorna és a Dunavölgyi főcsatorna vízkészletét, valamint az északi és keleti régiókon megvalósul a vízpótlás és vízvisszatartás. A projekt része a Kígyós rendszer és a déli régió vízpótlása, valamint a Közép-homokhátsági szikes tavak visszapótlása. 

A projekt engedélyezésének előkészítését jövő év negyedik negyedévéig végzi el a vállalat.

A konferencia második felében Szőke Norbert, a Landscope Kft. ügyvezetője az Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervezés folyamatáról tartott előadást, végül a klímavédelmi jó gyakorlatok tapasztalatcseréje a Visegrádi országokban címmel Kárpátiné Becsi Gabriella, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat projektmenedzsere tartott beszámolót.