Sok kecskeméti gazda nem oltatja a kutyáját

Az állatvédelmi törvény szerint az önkormányzatoknak ebrendészeti feladataik elvégzése érdekében, valamint a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást kell végezniük. Kecskeméten tavaly év végén lett újra aktuális a feladat. 

Az összeírás önbevallásos módszerrel történt október végétől december elejéig, ebenként egy adatlapot kellett kitölteni és postai vagy elektronikus úton beküldeni, de a kutyákat az interneten is lehetett regisztrálni. 

Tudni kell, hogy 2013. január 1-jétől a négy hónaposnál idősebb kutyákat mikrocsippel megjelölve lehet csak tartani. 

Az önkormányzat ősszel felhívta a figyelmet: ha a kutyatulajdonos ennek a kötelezettségének még nem tett eleget, az ebösszeírási adatlap kitöltése előtt azt pótolja. Ha nincs beültetett csip, 225 ezer forint állatvédelmi bírság szabható ki. 150 ezer forintos bírsággal az a gazdi is sújtható, aki nem szolgáltat adatot négylábú kedvencéről és kiderül, hogy kutyát tart. 

Az ebösszeírásban a mikrocsippel ellátott és az állatorvosnál már korábban regisztrált, a központi nyilvántartásban szereplő kutyákat is be kell jelenteni. Az ebtulajdonosok az összeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban jelezni. Csak a csippel ellátott kutyák olthatók be veszettség ellen, ezt az oltást pedig évente meg kell ismételni. 

A bejelentő adatlapon a kutya fajtája, neme, színe, születési ideje, hívóneve, tartási helye mellett többek között fel kellett tüntetni a beültetett mikrocsip sorszámát, a beültetés időpontját, a magánállatorvos nevét, ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az oltásra vonatkozó adatokat, az utolsó veszettség elleni védőoltás dátumát, az oltóanyag nevét, gyártási számát, és hogy az állat veszettség miatt megfigyelés alatt áll-e, veszélyessé lett-e minősítve. 

– Az adatbázisba 3197 eb adatait rögzítettük. Ez a szám a 2018. évi összeíráshoz képest körülbelül ezerrel kevesebb, ami abból adódhat, hogy a tulajdonosok a bírságtól tartva nem jelentik be az oltással és csippel nem rendelkező ebeket – közölte a baon.hu kérdésére a tavaly év végi összeírás kapcsán a kecskeméti polgármesteri hivatal. 

Az ebtulajdonosok többsége egy vagy két kutyát jelentett be, ritka volt az ennél nagyobb létszámú regisztráció. Az ebek harmada keverék fajtájú, a második legnépszerűbb a tacskó, ezután következnek a terrierek, majd a német juhászkutyák. Népszerű a vizsla is, de a kecskeméti kutyák között megtalálhatók havanese, husky, agár, dalmata fajták is. A bejelentett négylábú kedvencek között körülbelül fele-fele arányban vannak a nőstény és a hím egyedek, és több mint a felük ivartalanított. 

A polgármesteri hivataltól azt is megtudtuk, hogy a legnépszerűbb nevek a Mázli, a Molly és a Bobi. Az érdekesebb nevek között említhető a Dömper, Fahéj, Maxime, Gucci, Fütyi, Vekni, Pista és Rambo, sokan egyszerűen csak Kutyának vagy Kutyusnak hívják az ebet, és meglepően sok tulajdonos van, aki nem is ad nevet az állatnak. 

Csak baj esetén derülhet fény a bejelentés elmulasztására

Attól nem kell tartani az adatszolgáltatást elfelejtő vagy szándékosan elhanyagoló gazdiknak, hogy meglepetésszerűen jön egy ellenőrzés és aztán a bírság. A hivatal mint hatóság a bejelentés elmulasztását mindig az egyedi állatvédelmi ügyekben tudja vizsgálni, illetve szankcionálni. Azaz, ha a tulaj a kutyát jól tartja, és állatkínzás miatt nem lesz ügye a rendőrségen, vagy ha az eb nem harap, mar, karmol meg senkit, nem csinál bajt, akkor nemigen derül fény a csiphiányra vagy az oltás elmaradására. 

– Tapasztalataink alapján nagyon sok ebtartó nem oltatja veszettség ellen a kutyáját, és mivel ennek dátuma és az oltás száma kötelező adat az ebnyilvántartás alapján, inkább elmulasztják a bejelentést – emelte ki a polgármesteri hivatal.