Megőrzik a kecskeméti Kodály Intézet virágablakait

Novemberben kezdődött meg a Kodály Intézet 18. századi kolostorépületének teljes belső felújítása, korszerűsítése és akadálymentesítése, a műemléki értékek megőrzésével. A kivitelezést másfél évesre tervezik. A minden elemében megújított épület a munkák befejeztével kizárólag oktatási helyszínként működik majd tovább. Az épület tetőszerkezetét és külső homlokzatát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az előkészítési szakaszban már helyreállíttatta. 

A Kodály Intézet a Modern Városok Program keretében újul meg. A kolostorépület után a szomszédos Kada Elek középiskola következik, amelynek helyén a Mányi István Építész Stúdió tervei szerint egy új tömb épül. 

Kollégiummal, könyvtárral, archívummal, kétszintes mélygarázzsal, és egy modern, regionális szinten hiánypótló, 350 ülőhelyes hangversenyteremmel bővítik a Kodály Intézetet, 

természetesen csak miután a Kada iskola a Rudolf laktanyába költözött. A belső udvart hangulatos, a rendezvények idejére nyitott, a hétköznapokban viszont szabályozott átjárású Kodály-­kertté kívánják átalakítani. Ennek a második ütemnek is halad az előkészítése. 

Korábban vita bontakozott ki arról, mi legyen a 1981–­1982-ben épült, Kossuth-díjas Kerényi József által tervezett virág- vagy sziromablakosként ismert könyvtárépülettel, melyről megállapították, hogy statikai problémák miatt el kell majd bontani. A felújítás tervezője, Mányi István Ybl-díjas építész a baon.hu-nak 2019 májusában elmondta: az épülethez már korábban is, 1997-ben és 2001-ben is statikust kellett hívni, korlátozni a szinteken elhelyezhető könyvespolcok mennyiségét. Már e korábbi szakvéleményekben is szerepelt, hogy a födém nem terhelhető tovább, és a válaszfalon olyan repedések vannak, amelyek a födém túlzott lehajlására, azaz túlterheltségére utalnak. 

A régi szerkezet nem bírná el a kollégiumi funkcióból eredő és a felújítási-építési munkákból származó többletterheket. 

Mányi István úgy vélte, a kivitelezés során mérnöki-betontechnológiai hiba történhetett és kijelentette: mindezek ismeretében nincs lehetőség az épület megmentésére annak jelenlegi szerkezetei­vel. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület viszont kérte, hogy a közgyűlés helyezze helyi építészeti örökségvédelem alá az épületet, mert „egyedisége és építészeti értékei miatt a város jelképévé vált és a modern építészet egyik kiemelkedő alkotásaként az építész társadalom elismerését élvezi”. 

Érdekesség, hogy még 2015-ben Öveges László főépítész kezdeményezte a helyi védelem alatt álló épületek listájának felülvizsgálatát, és javasolta erre felvenni a könyvtárépületet is, de a szakmai egyeztetésben résztvevők közül csak a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete támogatta a virágablakos ház védelem alá helyezését. Így amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elindította a beruházást, nem volt védett, és Szemereyné Pataki Klaudia polgármester egy 2019. novemberi beszámolójában rámutatott, a feltételek utólagos módosítása a fejlesztést kedvezőtlenül érintheti. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: 

az épület fontos részeinek védelmét nem feltétlenül adminisztratív eszközökkel tudják garantálni, és elvárás a tervező felé, hogy „legalább vissza kell idézni”. 

Mányi István már 2019 júniusában beszélt a továbbfejlesztett tervekről, az átdolgozott elképzelések szerint az új tömbön művészeti igényességű üveggrafikával jelenítenék meg a virágablakokat, térbeliségüket holografikus eszközökkel tudják visszaadni. Voltak, akiknek nem tetszett ez a megoldás, de hogy a téma még a szakembereket is mennyire megosztja, azt jól mutatja, hogy akadt olyan építész is, aki felvállalta a véleményét: neki nem tetszik a ház, és szerinte nem érdemes visszaidézni. 

Nemrég aztán újabb fejlemény volt az ügyben. Király József, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője a decemberi közgyűlésen interpellációban érdeklődött, mi a helyzet a kiemelt kecskeméti beruházásokkal, így a Kodály Intézettel is. A polgármester válaszában leírta: „a könyvtárépület a jelenlegi építészeti kialakítással teljesen azonos megjelenéssel épül újra”. 

– A módosított vázlattervet, mely a „virágablakos ház” utcai homlokzatának visszaépítését tartalmazza, az építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárság településkép-védelmi szempontból jóváhagyta – áll a beszámolóban. Az ígéret szerint az önkormányzat kéréseinek megfelelően átdolgozott végleges bővítési terveket ismét be fogják mutatni az érdeklődőknek egy fórumon. A tervek már megtekinthetőek az interneten, az utcai homlokzatnál valóban ott vannak a virágablakok és az árkádok, a belső homlokzatnál viszont nem, az új külsőt kapna.