A Száván telepített vízerőműben is járt az ellenőrző tanács

– A krško-i atomerőművet 1981-ben állították üzembe, ugyanolyan nyomott vizes reaktorral, mint amilyen Pakson is működik. Az eredeti üzemideje 40 év volt, ezt megnövelték további hússzal – mutatott rá a magyar létesítménnyel rokon párhuzamokra Filvig Géza. A kalocsai városvezető kiemelte: a legjelentősebb különbség nem technikai, hanem tulajdonosi szinten jelentkezik, hiszen a krško-i erőművön fele-fele arányban osztozik Szlovénia és Horvátország. A radioaktív hulladékkezelés gyakorlatát szintén közelebbről megismerték.

– Az volt a benyomásunk, hogy a magyar szabályok szigorúbbak. Ezzel nem lebecsülni akarom a szlovén biztonsági előírásokat, de nálunk azért sokkal katonásabb rend van

– summázta.

A polgármesteri delegáció a brežice-i vízerőművet szintén szemlézte. A kalocsai vezető összehasonlításképpen közölte: a Száván telepített duzzasztó 47,4 megawatt áramot termel évente, míg a két új paksi blokk egyenként 1200-at fog, vagyis országuk számára hatékonyabb és jobb megoldás, hiszen még csak nem is rendelkezünk olyan természeti adottságokkal, mint Szlovénia, ahol hat vízerőmű üzemel a félig birtokolt atomerőmű mellett.

A szintén felszólaló Vargyas Mihály hangsúlyozta: a krško-i polgármesterrel tartott egyeztetésén főleg arról esett szó, hogy milyen az atomerőmű és a város kapcsolata. A jó viszony kialakítására ügyelni kell, hiszen sokat hozzátehet a közel élő közösségek életéhez. A dunaszentbenedeki vezető elismeréssel nyilatkozott arról, hogy szlovén kollégái bevonták az erőművet a szociális otthonok működtetésébe, vagy éppen egyesületek, iskolák fenntartásába, sokat könnyítve ezzel az adott település költségvetésén.