Fényfestéssel emlékezett a halasi iskola a trianoni tragédia évfordulójára

Megemlékezésében a nagybányaiak személyes élményeit osztotta meg a halasi plébános a diákokkal.

– Románia nem ezt a napot tartja Erdély elcsatolásának napjának, hanem 1918. december 1-jét, hiszen a gyulafehérvári nagygyűlésen ekkor mondták ki Erdély csatlakozását Romániához. Mindez nem 1920. június 4-én, hanem 1919 közepére valósult meg, amikorra teljesen elfoglalták azt a területet, amelyet maguknak akartak, mi több, akkor még Budapestre is bevonult a román hadsereg – emlékeztette a fiatalokat Hozdik Zsolt.

Elmondta, hogy a nagybányaiak 1918. decemberében már szembesültek azzal, hogy néhány katonai egység bevonult a városba, de a hely még Magyarország fennhatósága alá tartozott. 1919. márciusában az ő felmenői és a város lakói azzal szembesültek, hogy a városházán ugyan még magyar zászló volt, de a főtéren a különböző közintézményeken már román zászlókat tűztek ki.

– 1919. márciusában Nagybányán már bevezették a román lejt, mint hivatalos fizetőeszközt, egy évvel a trianoni békediktátum aláírása előtt. Ekkor Debrecent, sőt még Szolnokot is feltüntették a románok a térképeiken, mint elcsatolandó területeket. Azoknál, akik ma a határ mentén élnek Magyarország területén, csupán hajszálnyi szerencsén múlott, hogy ők most Magyarországhoz tartoznak – emelte ki beszédében Hozdik Zsolt, aki szerint a nagybányaiak ekkor még reménykedve élték meg az átmenetet, bízva abban, hogy nem csatolják őket Romániához. Ennek érdekében komoly felhívásokkal is fordultak a hatóságokhoz, persze semmi eredménye nem lett.

A város ekkor még kilencven százalékban magyar volt, igaz, a környékbeli hegyek falvai már akkor is román többségűek voltak.

A péntek esti megemlékezés során egy kivetítőn hazai színészek és előadóművészek tolmácsolásában versek, ismert dalok hangzottak el. A fiatalok fáklyákat és gyertyákat gyújtottak az iskola előtt, valamint mécseseket helyeztek el az iskola névadójának, Rákóczi Ferenc szobrának talapzatánál.