Szívesen választják Bács-Kiskun megyét a német nyugdíjasok

Néhányan évtizedek óta élnek megyénkben, mások az elmúlt egy-két évben érkeztek, a legkülönfélébb indíttatásokból. Komoly vonzerőt jelentettek többeknél a hazai fürdőhelyek, a tanyai, önfenntartást lehetővé tevő gazdálkodás és a segítőkész környékbeliek. Vannak továbbá olyanok, akik azért jöttek Magyarországra, mert a Németországban rohamosan növekvő muszlim közösségek miatt már nem érezték biztonságban magukat a hazájukban.

Ennek a német közösségnek az összekovácsolása elsősorban Eva Marie Meissner, volt NDK-hivatalnok nevéhez fűződik.

– Kilenc éve élek Soltvadkerten, de huszonhat éve rendszeresen jöttem látogatóba erre a vidékre. A gyerekkorom kivételével sehol nem éltem még egyhuzamban annyit, mint most itt Magyarországon. A munkám során ugyan huszonhárom országban jártam, de itt találtam megnyugvást – mondta, és kiemelte, hogy barátságos, kellemes embereknek tartja a magyarokat.

Véleményével a jelenlévők is egyet értettek, többen kiemelték, hogy hazánkban – tapasztalataik szerint – még vannak érdek nélkül kapcsolatok, és a legtöbben gondolkodás nélkül segítenek másokon. Legyen szó egy elakadt autó kimentéséről vagy szakember ajánlásáról a ház körüli teendőkhöz. Egy házaspár pedig arról mesélt: nagy öröm számukra, hogy a magyarországi tanyákon háborítatlanul tarthatnak fent önellátó gazdálkodást saját állatokkal, veteményessel és gyümölcsössel. Németországban – mint fogalmaztak – már nem nagyon működnek ilyen kisparaszti gazdaságok.

Egészen más vonzotta hazánkba Henning Heilmannt és feleségét, Erika Heilmannt egy évvel ezelőtt. Mély gyökereik voltak Németországban, hisz ott nőttek fel, ott kötöttek házasságot és alapítottak családot, ám az elmúlt években már nem érezték magukat biztonságban a saját hazájukban.

– A munkámnak köszönhetően mondhatom, hogy világot látott ember vagyok, jártam az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és számos európai országban is, elfogadó vagyok a más kultúrájú és vallású emberekkel szemben. Az elmúlt öt-hat évben azonban Németországot elárasztották a muszlimok, akik nem tartják tiszteletben a mi életünket, értékeinket, és akikkel alapbeállítottságaink is különböznek. A feleségemet kétszer is inzultálták az utcán a bevándorlók, mindenképp el akartunk jönni onnan – avatott be történetük részleteibe Henning Heilmann.

Feleségével együtt arról számoltak be, hogy amióta beköltöztek soltvadkerti házukba, megnyugodtak és egészségügyileg is jobban érzik magukat. A szomszédsággal az első pillanattól igyekeztek közvetlen kapcsolatot kialakítani, érkezésükkor mindenkihez bekopogtattak, bemutatkoztak és egy kosárnyi édességgel kedveskedtek nekik.

– Fontosnak tartjuk, hogy integrálódjunk a helyi közösségbe, megismerjük az itt élőket, mert bár igaz, hogy a hazánk Németország, de az otthonunk már Magyarország, itt lesz a végső nyughelyünk is

– fogalmazott Erika Heilmann.

Magyar gyökerekre is fény derült: lakcímkártyát szeretett volna csináltatni a tíz éve Balotaszálláson élő Tress Norbert, amikor a hivatal munkatársa jelezte felé, hogy nagyon ismerősen cseng a családneve. Kiderült, a német férfi édesapja Csávolyról származott, magyarországi sváb volt, akit megfosztottak ugyan állampolgárságától 1945-ben a kitelepítéskor, de fiát így is alanyi jogon illeti meg a magyar állampolgárság. – Nagy öröm ez számomra, mert szeretek itt élni, jól érzem magam a magyarok között. Még az egészségügyi állapotom is jobb, mióta Magyarországon élek – mondta Tress Norbert.