Megszentelték az új kenyeret a kecskeméti wojtylások

A népkonyhaként is működő Wojtyla Barátság Központ minden évben méltó módon megemlékezik a közelgő augusztus 20-ai nemzeti ünnepről. Farkas Pál, a Wojtyla munkatársa köszöntötte az ünneplőket, majd bibliai gondolatokat idézett meg a Jézus kenyérszaporítási történetéből, majd megkoszorúzták a jelenlévők a szobrot.

Ezt követően Jerzy Snopek lengyel nagykövet tartott beszédet. Hangsúlyozta, ismét nagy örömmel látogatott el a Wojtyla Lengyel-Magyar Barátság Házába, melyet egy nagyon különleges helynek tart. Egy olyan intézmény, ahol Lengyelország fiának, Karol Wojtylának a legnemesebb eszméi válnak valósággá nap mint nap.

Prof. Dr. habil Szécsi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem dékánját, egyetemi tanárt is felkérték köszöntő beszédre, akit az ünnepségre elkísérte egy korábbi tanítványa, Gulyás Tibor államtitkár-helyettes, aki magánemberként tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Szécsi Gábor beszédében megemlékezett Szent II. János Pál pápa történelmi munkásságáról. Életét meghatározó három alapelvet hangsúlyozta: az emberi méltóság védelmét, a hitet és az erkölcsi tettekre váltott megértést.

Végül Kecskemét város nevében Lévai Jánosné tanácsnok szólt. – A közeli napokban országszerte és a határon túl, a magyar lakta területeken is sokan megemlékezünk augusztus 20-áról, a szent életű István királyunkról. Együtt ünnepelünk, együtt fogyasztjuk el a magyarok kenyerét, és ezáltal erősítjük a nemzeti öntudatunkat! – kezdte beszédét a tanácsnokasszony. – Naponta imádkozzuk a Miatyánkban: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!” Ez is mutatja: a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett és jelképévé vált az államiság ünnepének. Jó érzés tudni azt, hogy városunkban van egy civil szervezet, a Wojtyla, ahol a szegény embereknek is jut minden nap friss kenyér, valamint meleg ebéd. Köszönet ezért az áldozatos munkáért! – mondta végül Lévai Jánosné.

A beszédek után dr. Finta József, a Nagytemplom plébánosa megszentelte az új kenyereket, melyeket felszeletelve kis kosárban körbekínálták a résztvevőknek.