Európa legtöbb országában hasonló gondokkal küzdenek

Elnéptelenednek az utcák Máltán

A kiskunhalasi származású Tóth Szabina évek óta él és dolgozik külföldön. Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok után 2018 nyarán költözött Máltára, egy 1700 fős városba, Xghajrába, ahol egy turisztikai cégnél HR-toborzóként dolgozik. A félmillió lakosú szigetországot március elején érte el a koronavírus-járvány, Szabinát és munkatársait március közepén küldte fizetés nélküli szabadságra a munkáltatójuk. A helyzet azonban hamar változott, a máltai kormány cégeknek juttatott segélyének köszönhetően Szabina és szintén kényszerpihenőn lévő munkatársai ebben a hónapban már kapnak annyi fizetést, amiből a lakhatásukat, valamint a legszükségesebb élelmiszerek megvásárlását fedezni tudják.

Máltán, a legfrissebb adatok szerint, 299 megbetegedést tartanak nyilván és eddig két haláleset történt. Szabina elmondása szerint a járvány kitörése után hamar bezártak az üzletek, csak a gyógyszertárak, az élelmiszerboltok és a benzinkutak vannak nyitva. Utóbbiak is csak két óráig, ráadásul ha valaki tankolni szeretne, nem szállhat ki a kocsiból, a kutas megtankol neki, ezzel is minimalizálva a személyes érintkezéseket. A szigeten nincsen tehát teljes kijárási tilalom, de a hatóságok kiemelten ellenőrzik az utcákon a csoportosulásokat, ha négynél több ember van egy társaságban az utcán, akkor jön a büntetés. Az idősávos vásárlást Máltán is bevezették. Az üzletekben március elején tapasztalt némi áruhiányt, de mostanra az áruutánpótlás is rendeződött.

Az intézkedéseknek köszönhetően hétköznap elnéptelenednek az utcák, de Szabina elmondása szerint a jó idő a máltaiakat is kicsalogatja a szabadba. Ő is hetente többször eljár futni, ilyenkor igyekszik nagy ívben kikerülni a sporttársakat.

Arra a kérdésre, hogy megfordult-e a fejében az, hogy a járvány miatt hazaköltözzön, Szabina határozott nemmel felel. Mint mondja, nagyon szeret Máltán élni, úgy érzi, befogadták, a munkahelyén megbecsülik, jelenleg egyetemre jár, ennek költségeit is a cége fedezi. Bár hiányoznak neki az itthoniak, szerencsére éppen a járvány kitörése előtt járt Kiskunhalason. A jelenlegi helyzetre kihívásként tekint. A kényszerű izolációban ráébredt arra is, hogy a járvány kitörése előtt folyton rohant valahova, alig volt ideje magára. Abban bízik, hogy a járvány elcsendesedése után sokan tudatosabban fognak élni és jobban megbecsülik majd az eddig természetesnek vett dolgokat is.

Elmaradt a legnagyobb ünnep Írországban

A szintén kiskunhalasi származású Kiss Petra a 4,8 millió lakosú Írország fővárosában, Dublinban él, egy IT-cég gazdasági elemzőjeként dolgozik. Szerencsére éppen a koronavírus-járvány berobbanása előtt költözött vissza Dublinba New Yorkból, ahol mostanra a világ egyik legnagyobb gócpontja alakult ki.

Írországban is március elején jelentették az első megbetegedéseket, mind Olaszországból visszatérő emberekhez kötődött. A vírus azóta elterjedt, jelenleg 6074 megbetegedést tartanak nyilván, 235-en belehaltak a szövődményekbe.

Írországban állami segítségben részesülnek azok, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat, vagy akiket fizetés nélküli szabadságra küldött a munkáltatójuk. Ez Petrát nem érinti, ő március 13-án kezdett el otthonról dolgozni, akkor vezették be az első korlátozásokat is. Akkor még csak a nagyobb rendezvényeket tiltották be, köztük – az írek legnagyobb bánatára – a Szent Patrik-­napi felvonulást. Néhány nappal később a bárokat is bezárták, majd április elején szigorítottak a szabályokon, mostanra jószerével ott is csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva. A szabad mozgást is korlátozták, az előírás szerint csak munkába és boltba lehet elmenni, illetve sportolás és kutyasétáltatás miatt el lehet hagyniuk az embereknek a lakásukat, de csak otthonuk két kilométeres körzetében tartózkodhatnak. Szájmaszkot kevesen hordanak az utcán, de az emberek nagy ívben elkerülik egymást a szabadban is. Bírságolásról Petra nem tud, de úgy látja, nem is nagyon van rá szükség, mert az emberek betartják a szabályokat.

Az Egyesült Királyságban az életeket mentik

Lencse Nóra Jánoshalmáról költözött az Egyesült Királyságba, több mint 13 éve él és dolgozik Londonban, egy nyolc embert foglalkoztató családnál, házvezetőként. A munkáját a koronavírus-járvány annyiban befolyásolja, hogy most háromnaponta járnak dolgozni, a fertőzésveszély minimalizálása érdekében taxi hozza-­viszi őket – ennek borsos árát a munkáltató állja. A 66,4 millió lakosú Egyesült Királyságban mostanáig 60.733 megbetegedést regisztráltak, 7097 ember halálát okozta a vírus. Angliát sok kritika érte amiatt, hogy későn vezette be a korlátozásokat a járvány elterjedésének megfékezése érdekében, de Nóra belülről úgy látja, ennél kicsit árnyaltabb a kép.

A járvány Angliában is március elején jelent meg, de csak március 23-án vezették be a korlátozó intézkedéseket. Jelenleg csak az mehet munkába, aki nem tudja megoldani az otthonról való munkavégzést. Előírták a kétméteres távolságtartást egymástól, csak egy órára lehet kimenni a parkokba mozogni, kizárólag a szükséges bevásárlásokat intézhetik az emberek, a boltokban korlátozták a vásárlók számát, és természetesen bezárt minden, ahol nem árulnak gyógyszert vagy élelmiszert. Nóra elmondása szerint az előírásokat szigorúan ellenőrzik, a szabályszegőket pedig megbírságolják.

Nóra kisfia öt és fél éves, az angliai szabályozás szerint már iskolába jár, amolyan nulladik évfolyamba. Ő is otthon tanul. Nóra elmondása szerint a szigorú intézkedések előtti hetekben az iskolák, illetve az emberek megszervezték az otthoni oktatáshoz szükséges feltételeket. A kívülről nézve késlekedésnek tűnő átmeneti időszak, illetve az otthoni oktatás feltételeinek megszervezése azért is volt fontos, hogy például az egészségügyben dolgozók ne essenek ki a munkából csak azért, mert nincs, aki felügyelje a gyermekeiket. Mindeközben a gyerekek biztonságban voltak az iskolában, megtanították nekik, hogy mit tehetnek a vírus terjedése ellen, felkészítették őket a rájuk is váró nehézségekre. Nóra kisfiára ezekben a hetekben a velük élő húga, Zsanett vigyáz, aki egyébként a nővéréhez hasonló munkakörben dolgozik egy másik családnál, akik fizetett szabadságra küldték az alkalmazottjaikat, és elhagyták az országot.

Nóra úgy látja, hogy Angliában most nem a gazdaság, hanem az emberéletek megmentése élvez prioritást. Az állam például fedezi azon munkavállalók fizetésének 80 százalékát, akiknek a munkáltatója a koronavírus-járvány miatt volt kénytelen bezárni. Mindemellett sokan elégedetlenek, például a kevés elvégzett teszt, vagy a kórházi védőruhák hiánya miatt.

Svájcban a gazdaság visszaesése miatt aggódnak

Fejes József Kecelen nőtt fel, feleségével és négyéves kislányukkal három éve élnek Svájcban, a Zürich melletti Thalwilben. József számára is megoldott a home office, a Google-nél dolgozó szakembernek csupán egy laptopra van szüksége, hogy a munkáját elvégezze – március eleje óta dolgozik otthonról.

A 8,5 millió lakosú Svájcban a legfrissebb adatok szerint 23.404 megbetegedést tartanak nyilván, már 909-en vesztették életüket a vírus miatt. József azt mondja, a sok megbetegedés részben annak köszönhető, hogy sokan ingáznak Svájc és Olaszország között, és sok turista is érkezett szomszédos országokból. Megítélése szerint Svájcban kicsit későn érkeztek az első komolyabb intézkedések. Kijárási tilalmat Svájcban sem vezettek be, csupán a csoportosulásokat igyekeznek felszámolni a hatóságok, ennek dacára József úgy látja, még mindig sokan vannak az utcákon. Svájcban nem vezették be az időkorlátos vásárlást, csupán azt szabályozzák, hogy egyszerre hány ember lehet egy üzletben.

József, bár túlzottan nem aggódik a vírus miatt, rendelt antitesttesztet, mely megmutatja, hogy átestek-e már

a koronavírus-fertőzésen. Sokkal inkább aggasztja a gazdaság, a tőzsde helyzete, mert bár – ahogy látja – Európa nyugati országaiban általában mindenkinek van néhány hónapra elegendő megtakarítása, hosszabb távon óriási talány, hogy a világ gazdasága hogy tud kilábalni a koronavírus-járvány okozta válságból.

A kiskunhalasi származású Virág Patrik szintén Svájcban él, de az ő munkájára már rövid távon is nagy hatást gyakorol a koronavírus-járvány. A pszichológus végzettségű Patrik egy rendkívül népszerű síparadicsomban, az ország déli határvidékénél fekvő Zermattban dolgozik síoktatóként, illetve egy luxusruházati termékeket kínáló cégnél értékesítőként. Mint meséli, az idei síszezonnak már betett a koronavírus-járvány. Először csak a kínai turisták maradoztak el, március közepén viszont minden síterepet bezártak a hatóságok, lakat került a hotelekre, az alkalmazottakat elküldték. Az értékesítői munkaköréből is szabadságra küldték, de az állami támogatásnak köszönhetően április végéig biztosan megkapja a fizetését.

Mint azt Patrik meséli, Zermatt rendkívül népszerű az ázsiai turisták körében. A nyári szezonban a vendégek körülbelül hetven százaléka ázsiai országokból érkezik hozzájuk, de az elmúlt években télen is egyre nagyobb számban fordultak meg náluk ázsiaiak. Ilyenformán a síparadicsomban dolgozók fokozott veszélynek voltak kitéve hónapok óta. Érdekességként kiemeli, hogy a svájci állam az egyéni felelősséget hangsúlyozza a koronavírus-járvány megfékezésében, nem korlátozza a szabad mozgást, viszont a sportolást a hegyen megtiltották, hogy egy esetleges baleset ne terhelje az egészségügyi rendszert, melyet az alpesi országban is rendkívüli módon megvisel a járvány kezelése. Svájcban csak a súlyos esetekre koncentrálnak, a fiatalokat nem tesztelik, ezzel Patrik is szembesült, amikor február végén megfázásos tünetekkel felkereste az orvosát és megkérdezte, hogy esetleg egy koronavírus-tesztet elvégezne-e.

A közhangulat ezzel együtt jó, a betegség miatt nem pánikolnak az emberek, ahogy Patrik látja, szinte tabuként kezelik a kérdést. A gazdaság helyzete sokkal inkább foglalkoztatja a svájciakat, mert egyelőre nem lehet tudni, mikor indulhat újra a turizmus. A jelek szerint többen optimisták, azzal számolnak, hogy már májusban újra nyithatnak a hotelek. Jelzi ezt az is, hogy mostanában újra megjelentek az álláshirdetések. Patrik úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet sokakat arra fog sarkallni, hogy új vállalkozásba kezdjenek.