A beszédfejlődés nem minden kisgyereknél zajlik egyformán

Eleget beszél? Mikor kérjünk segítséget? címmel Doráné Borsik Mária, a Kecskeméti Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa a közel­múltban tartott előadást a Széchenyivárosi Fiókkönyvtár Babaklubjában.

– A beszéd- és nyelvi fejlődés menete nem minden kisgyermeknél zajlik egyformán. Vannak gyerekek, akik kortársaiknál kicsit később kezdenek el beszélni, mások beszédfejlődése egy picit meglódul, majd megtorpan. Néhány kisgyermek beszédfejlődése nem azt a mintát követi, mint a legtöbb kortársáé. Ezek olyan esetek, amikor nyelvfejlődési késésről, nyelvfejlődési zavarról beszélünk. A beszéd- és nyelvi problémákat először a védőnő észleli, ha szükséges, a pedagógiai szakszolgálat szakemberéhez irányítja a családot – mondta Doráné.

– Eltérő nyelvi fejlődés hátterében állhat autizmus is. Az autista kisgyermek társas kapcsolatai eltérően fejlődnek kortársaihoz képest. Ezeket az eltéréseket már másfél éves kor körül észlelik a gyermekek környezetében élők. Egyes kutatások szerint ma a világon minden 59. ember él autizmussal.

A beszédkésés, eltérő beszédfejlődés hátterében ritkább esetekben a fej és száj körüli izmokat érintő mozgászavar is állhat.

– Vannak ügyetlenebb, esetlenebb gyerekek, ez lehet velük született eltérés. Ez magasabb idegrendszeri szervezési folyamatoktól függ. Ezek a kisgyermekek nehezebben tudják a beszédhangokat értelmes hangsorokká rendezni, ami szinte érthetetlen beszédet is eredményezhet. Az ügyetlenség megmutatkozhat abban is, ha a szoptatás sikertelensége mellett nehezen megy a pohárból ivás, a kiskanállal etetés. Szerencsére fejleszthető probléma, bár lassú folyamat – hangsúlyozta Doráné.

Mekkora a megfelelő szókincs? Melyik életkorban hány szót kell kimondania a gyermeknek?

– Egy normál fejlődésű féléves babánál már sok hang megjelenik. Egy magyar baba gagyogása során az anyanyelvünkre jellemző hangokat használja, a magyar nyelvre jellemző ty, gy, ny hangokat például egy román csecsemő gagyogásában nem hallhatjuk. Kilenc hónapos korban már ismétlődő hangsorokat mond, például ba-ba-ba, pa-pa-pa, ma-ma-ma. Nincs az a szülő, aki ne hallaná ki belőle az anyát vagy apát. A gagyogás során erősödnek a száj izmai, és ez később fontos szerepet játszik a beszédhangsorok pontos ejtésénél. Az érthető, folyamatos beszéd a lányoknál két-két és fél év, a fiúknál két és fél-három éves kor körül indul be. Másfél-két éves kor körül még jellemzők a szójellegű kifejezések, az étel lehet hami, a kutya vau. Az első szavakból a kisgyermek kétéves korára legalább ötven-hetvennek lennie kell ahhoz, hogy a szavakat összekapcsolva a mondatok használata beindulhasson. A gyermekek „Mi ez?” korszaka a szókincs bővüléséről is szól. A gyerekek először a főneveket tanulják meg, később jönnek az igék. Az átlag kétéves már 300 szót használ. Érdekesség, hogy ugyanekkor becslések szerint átlagosan 3000 szót viszont már megért. Ha egy két-két és fél éves kisgyermek ötven-hetvennél kevesebb szót használ, érdemes szakemberhez fordulni – összegezte.

A szavak után kialakulnak a mondatok. Ha hibásan is mondja ki a gyermek, akkor se szabad gyakran javítani. A lényeg, hogy merjen kommunikálni. Az r hangot persze senki ne várja még el, az bőven jó, ha öt-nyolc éves kor körül tisztul ki. Három-négy évesen a cica is lehet szisza, a süti is szuti.

– A Miért? korszakban a fogalmak, összefüggések tanulása zajlik. Természetesen válaszolni kell ezekre a kérdésekre. A szülők legyenek türelemmel, segítsék a kicsiket. Ha az igék elmaradnak, szintén a logopédus lehet a segítség. Nem kell pánikba esni, a szakember nagyon sokféle játékkal, mozgásos fejlesztéssel segíti a beszéd- és nyelvi fejlődést. A mondókák, a ringatódalok például nagyszerű segítségek, mindenkinek nagyon ajánlott otthon is. Szintén segítség lehet a tükör. Egyrészt a picik szeretik, és beszédkésztető játék is egyben. Az anyuka kiválóan megmutathatja segítségével, hol van a gyermeknek egy-egy testrésze, vagy együtt megtanulhatják kifejezni érzéseiket a tükör előtt. Például hogyan néz ki valaki, ha sír, ha nevet. A piciknél fontos a saját hang megélése. Nyugodtan sikítsanak, teljen meg hangjukkal a tér, ha olyan a helyzet – részletezte.

A nyelvi képességek kialakulásában szerepet játszanak az örökletes tényezők, így ha a családban volt már példa a beszédindulás késésére, akkor néha a gyermek is örökölheti. Az idegrendszeri érettség lassabb lehet.

A dadogás a beszédfolyamatosság zavarának egy fajtája. Három-hat éves kor körül jelentkezik leggyakrabban a gyermekek beszédében ritmuszavar.

– Létezik élettani beszéd­ritmus­zavar, amely úgy tűnik, mintha a gyerek dadogna. A gyermek nem tudja egyből kimondani: Anya, kimegyek. Ehelyett: Anya, ki-ki-kimegyek. Nincs anya, aki ettől ne rémülne meg. Előfordul, hogy olyan gyors ütemben nő a gyermek szókincse, melyre az idegrendszere még nem készült fel, nem elég erős. Amint ez összehangolódik, elmúlhat a dadogásszerű tünet. Nem szabad észrevenni a kezdeti megakadásokat, engedni kell, hadd mondja ki annyi idő alatt, amíg sikerül neki. Ha három hónap után is fennáll a tünet, akkor a dadogó-munkacsoportunkhoz kell fordulni – mondta a szakember.

Mit tegyen a szülő, ha gyermeke nem beszél korának megfelelően?

– Szerencsére Kecskeméten a pedagógiai szakszolgálat munkatársai igyekeznek az országosan elvárt színvonalon, a legújabb szakmai eljárásokat, eszközöket használva segíteni a hozzájuk forduló szülőket és gyermekeket. A beszéd- és nyelvi problémával jelentkezőket egy logopédus szakember vizsgálja meg, a vizsgálat eredményeitől függően logopédiai ellátásban részesíti a gyermeket, vagy más szakemberek – pszichológus, gyógypedagógus, mozgásfejlesztő szakember – bevonását javasolja – sorolta.

Az ikrek esete különleges, náluk sokkal hosszabb a türelmi idő, jellemzően később kezdenek el beszélni.

– Az ikerterhesség általában korábban befejeződik, a babák a 35–37. hét körül megszületnek, így az idegrendszerük kicsit éretlenebb. Nevelésük során az édesanya leterheltebb, türelmetlenebb, fáradtabb, kevesebbet beszél és nem tud egyszerre mindkét gyerekre figyelni. Gyakori a két testvér között az úgynevezett ikernyelv, mely a logopédia igen izgalmas területe. A picik között jelekből és hangokból álló kommunikáció jön létre, melyet csak ők értenek meg. Így később kezdhetnek el beszélni, a külvilág felé kommunikálni. Ikreknél fontos az is, hogy a szülők mindkettőjüket megszólítsák beszélgetés közben, és külön-külön töltsenek el velük minőségi időt – osztotta meg saját tapasztalatait is Doráné, akinek szintén vannak ikergyermekei.

Az előadás végén szó esett a mobiltelefonokról, a képernyős mesékről is.

– Az élő mese olvasása elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció és a beszéd fejlődéséhez. Sajnos ma azonban megfigyelhető, hogy már egészen pici babák kezébe is odaadják a telefont, csak hogy lefoglalják. Helytelen, játszani kell velük, nem pedig a technikai kütyükhöz nyúlni. A telefon 2D, csak síkban látható, és a vibráló kék fény káros, megzavarja az alvási ciklust. A kisgyermek ingerküszöbét is emeli, később már semmivel se lehet majd lekötni, semmi nem lesz számára érdekes. Telefon helyett hagyjuk, hogy játsszon. Legyen nyugalmi állapotban, pihenjen az idegrendszere, találjon ki magának játékokat. Az anya se telefonozzon, csak akkor, ha a gyermek alszik. Ha örökké azt nyomogatja, beszél rajta, akkor az szókincsbővítő gáttá lép elő, mivel az anya mindig csak lepasszolja a gyereket azzal, mindjárt kicsim, ahelyett, hogy vele foglalkozna – jegyezte meg végül.