Folyamatosan csökken a fülesbaglyok élettere

Bár sokan járnak majd jellemző lelőhelyeken, a kalocsaiak a megszokott területeken már hiába keresik a látványos madarakat. Az MME hartai székhelyű és a városban is illetékes munkacsoportjánál érdeklődve megtudtuk: bár a legszembetűnőbb helyszíneknek poros nyoma sem maradt, azért akadnak olyan területek, ahol még nagy létszámban tanyáznak a baglyok.

– Miután a zeneiskola udvarán szerencsétlen módon kiirtották a nyírfákat, onnan elmentek a baglyok, pedig az egyik fő lelőhelyük volt a városban. A másik helyszín, ahol elég sokat lehetett megfigyelni, a művelődési központ előtti berkenyefa-sor, amelyet szintén kivágtak – mutatott rá Nagy Erik.

Az egyesület kalocsai tagja, madárvédő aktivista hozzáfűzte: aki a városban akar látni nagyobb rajokat, annak erre nem sok esélye maradt, hiszen napjainkra már csak egy-két olyan terület maradt, ahol tömegesen előfordulnak.

– A jelenlegi legnagyobb állomány az Érsekkert azon részén szokott telelni, ami el van zárva a nagyközönség elől, hiszen az Érseki Kastély belső udvarához tartozik – mondta. Az évtizedeken át hagyományos menedéket nyújtó facsoportok mostanra szinte teljesen eltűntek, ezért kevésbé forgalmas, lényegében háborítatlan, zárt helyeket választanak a madarak.

A szakértő hozzátette, hogy persze kisebb létszámú bagolycsoportok továbbra is akadnak Kalocsán, például a Belvárosi Plébánia udvarán álló fákon. Azok számára, akik a szabadban keresnék az éjjeli vadászt, azt javasolta, hogy a már-már erdős jelleget öltő, ember által ritkán látogatott területeket vizsgálják át, hiszen az állatok nappal ilyen körülmények között húzódnak meg.