Az elmúlt harminc év jelentős demográfiai változásokat hozott

A rendszerváltás utáni három évtizednek vannak nyertesei és vesztesei lélekszám tekintetében. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban kiadott Demográfiai Évkönyv című anyagából. Ez a kötet többnyire 2018-ig bezárólag tárgyalja a változásokat, igaz, használ 2019-es információkat is.

Az elmúlt harminc évben közel félmillió fővel, azaz öt százalékkal csökkent a lakosság száma Magyarországon. Érdekes, hogy a Dél-Alföldi Régióhoz tartozó Békéscsaba 67 ezres létszáma 59 ezerre csökkent. Ez alatt Szegedé 169 ezerről 160 ezerre változott. A lakosságszám tekintetében leggyorsabban fejlődő megyei város Győr, ahol döntően nem változott a lakosság létszáma, míg a második leggyorsabban emelkedő Debrecen is csak 10 ezret, azaz 2 százalékot vesztett a lakosságából, amely most 201 ezer körül mozog. A demográfiai mutatók alapján a harmadik legdinamikusabban fejlődő település Kecskemét az országban. Bács-Kiskun megye városai közül a megyeszékhely mellett Tiszakécske tudott fordítani a negatív tendencián. Míg ott a rendszerváltozás idején

11 649 lakost számláltak, tavaly a szám a KSH jelentése szerint 12 064 volt. A Tisza-parti település a kevés nyertes közé tartozik. Ott a munkanélküliség alacsony, a városban és a környéken található annyi állás, amely a város népességmegtartása szempontjából stratégiai fontossággal bír. Kecskemétre fél óra, míg Szolnokra háromnegyed óra alatt érhet el, aki Kécskén nem talál munkát. Hasonló helyzetben van Lajosmizse is, ahol szintén nőtt a lakosság száma.

A harminc év egyértelmű vesztese Baja. Ma 12 százalékkal kevesebben, 34 495-en élnek a városban, mint a szocializmus végén. A Kincses Bácska fővárosa ugyanúgy perifériára csúszott, mint Pécs. Baján a megszűnt cégek helyére meghatározó újak nem érkeztek. Az országban épített új úthálózat elkerüli a települést, egy gyorsforgalmi út ugyan hozzáköthetné Baját a 6-os autópályához, de az út egyelőre csak tervként létezik.

Baja problémája számottevő, de ami igazán tragikus, az a Bácska gondja. A lakosság jelentős mértékben csökkent. Ez az a térség, amely évente potenciálisan egymillió ember élelmét képes megtermelni. Kiváló, 30–35 koronás földeken dolgoznak a mezőgazdászok, mégis a lecsúszott térségek között tartják számon a térséget. A bácsalmási járás központja, Bácsalmás lakosságának a 23 százalékát vesztette el. Ez négyszerese az országos átlagnak. Bácsalmás mai lélekszáma 6379 fő. Jánoshalma hasonló mértékben vesztette el a lakosságát, ma 8280 a településen élők száma.