Gyermekelőadással kezdődik a színházi évad Kecskeméten

– Az idei évadban két gyerekelőadást is rendez. Miért fordult figyelme a legifjabb korosztály felé?

– Az idei évad egyik újdonsága, hogy Cseke Péter a gyerekelőadásokat leválasztotta az ifjú­sági produkciókról. Nagy kedvem volt a legifjabb korosztálynak rendezni. Számomra a gyerekdarabok mindig olyanok, mint amikor egy filmrendező reklámfilmet forgathat. Elengedheti magát. Egyedül arra kell nagyon figyelni, hogy a végén a gyerekek nehogy keserédes szájízzel hagyják el a színházat. Hiszen minden jó, ha a vége jó. Ezen túlmenően pedig csak a stílust kell eltalálni: hogy az előadás ne legyen sem gügyögő, sem szájbarágós. Hagyja a gyereket érzékelni, és ne vegye el tőle a felfedezés, a rácsodálkozás örömét. Másrészről pedig Prokofjev Péter és a farkasán nőttem fel én is, szép emlékek fűznek a darabhoz. A másik gyerekprodukció kapcsán pedig szabad kezet kaptam, én választhattam ki a mesét.

– Miért Aladdin történetére esett a választása?

– A szereplőlista nagyjából adott volt. Mikor ránéztem, elgondolkodtam, hogy kinek mi állna jól. Szerettem volna olyan darabot találni, melyben nagy szerepek vannak. Elkezdtem lapozgatni az Ezeregy éjszaka meséit, és egyszer csak megakadt a szemem az Aladdinon, mely eredetileg egy igen terjedelmes, ötvenoldalas mese, egy felettébb összetett és nagyon kifinomult történet. Elnézegettem a karaktereket, és arra jutottam, nagyon jól állnak majd a kijelölt szereplőknek, így végül emellett döntöttem.

– Mennyire marad hű az előadás az eredeti történethez?

– Két igen híres és népszerű feldolgozása is készült a most színpadra vitt történetnek. Az ötvenes években A bagdadi tolvaj címmel egy hollywoodi film, a kilencvenes években pedig az Aladdin című mese. Utóbbit természetesen nem tudjuk követni, mert tele van állatokkal, melyekkel színpadon nem érdemes próbálkozni. Hiszen vagy plüssállatokat hozunk be, mely kiábrándító, vagy igaziakat, melyek elvonják a figyelmet a színészekről és a történetről. A mi feldolgozásunkban az írónő a történetnek egy bizonyos vonulatára fókuszált. Mivel Tóth Réka Ágnes költő, ezért leginkább az foglalkoztatta, hogy Aladdin mennyiben költő az álmodozós, felhőnézegetős, képzelgős természetével.

– A mesék általában fontos erkölcsi mondanivalót, életigazságot közvetítenek a gyerekeknek. Aladdin története milyen üzenetet hordoz?

– A történet talán legfontosabb motívuma, hogy végül Aladdin a saját erejéből is képes lesz arra, amit korábban a dzsinn segítségével tett meg. A férfivá válás, a megteremtődés és újjászületés története ez. Arról mesél, hogyan lesz egy kisfiúból férfi, aki eleinte nagyon bizonytalan, és legszívesebben maga mellett tudna egy hatalmas termetű lényt, aki elvégzi helyette a dolgait, és átsegíti minden akadályon, melyet az élet elé gördít. Majd szépen lassan megtanul bízni önmagában, a családi fészek biztonságából kiszakadva megtanul a saját lábán állni. Segítség nélkül kiállni a kedveséért, beteljesíteni a vágyait, és elnyerni a szerelmét.

– Látványvilág tekintetében mire számíthat a közönség?

– Az előadás sok helyszínen játszódik, így nem volt egyszerű dolga a díszlet- és jelmeztervezőnek. Mátravölgyi Ákos azonban minden helyszínt különlegesen fantáziadús és gazdag látványvilággal keltett életre. Aladdin meséje a csodák története, és e csodavilágot a látvány és a zene tekintetében is igyekeztünk érzékeltetni.

Szereplők, közreműködők

Aladdin: D. Varga Ádám (e. h.)

Naszreddin Szultán: Kiss Jenő

Rasa, Aladdin anyja és Jázmin hercegnő: Märcz Fruzsina

Dzsinn, Omár, Aladdin apja: Fazakas Géza

Dzsafar, varázsló: Farkas Ádám

Mesélők: Fischer Lilian, Kelecsényi Anna (e. h.), Kovács Martin (e. h.)

Rendező: Réczei Tamás

Dramaturg: Tóth Réka Ágnes

Zeneszerző: Drucker Péter

Mozgás: Jurák Bettina

Díszlet- és jelmeztervező: Mátravölgyi Ákos

Rendezőasszisztens: Murár Szabina

Ügyelő: Kovács Írisz

Súgó: Arató Andrea