Balázs Árpád nevét vette fel a kiskunfélegyházi zeneiskola

Minden tanévnyitó ünnep, de a mi életünkben az idei különösen fontos. Több mint egy évtized után az iskola újra elnyerte a függetlenségét, ami számunkra nagy öröm és egyben felelősség is – mondta köszöntőjében Kis-Fekete Vilmos igazgató. Bízunk benne, hogy tudunk majd olyan nagy dolgokat véghez vinni mint az előd iskola és olyan koncerteket bemutatni, amely tovább öregbíti Félegyháza és a művészeti iskola hírnevét – tette hozzá az igazgató. Arról is beszámolt, hogy a tantestület tagjaival közösen úgy gondolták, hogy az önálló iskolát az erre legméltóbb személyről, Balázs Árpádról szeretnék elnevezni. Ezt a kezdeményezést a város képviselő-testülete is támogatta és Balázs Árpád is örömmel adta nevét a félegyházi művészeti képzéshez. Kis-Fekete Vilmos köszöntőjéből kiderült, hogy Balázs Árpád nagyon sokat tett a város művészeti életéért, nem véletlenül lett Félegyháza díszpolgára. – A fúvós kultúra és kórusmozgalom, ami Kiskunfélegyházáról elindult, nagyban köszönhető Balázs Árpádnak, akinek a városhoz kötődő művei hosszú évek óta viszik Kiskunfélegyháza jó hírét a világba – tette hozzá az igazgató.

– Ha körültekintünk Kiskunfélegyházán, akkor láthatjuk, hogy számtalan fejlődés vesz körbe bennünket. Ennek a fejlődésnek szerves része a művészeti iskola önállóvá válása is. Ez az iskola újra megkapta identitását és hamarosan visszaköltözhet régi helyére, abba a városközponti épületbe, melynek felújítása nemsokára elindul – mondta el a névadó ünnepségen Csányi József polgármester.

A díszpolgár a Félegyházi Fanfár szerzője

– Ha most adnának egy kottapapírt két perc alatt írnék egy fúgát, az sokkal könnyebb lenne, mint most beszédet mondanom – fogalmazott a névadó ünnepségen Balázs Árpád. – Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy névadója lehetek a félegyházi művészeti iskolának. Ez az egész életművem megkoronázása. Ez is azt jelzi, hogy nem hiába éltem eddig – mondta a zeneszerző.

A szentesi születésű, Erkel-díjas, Magyar Örökség díjas, Érdemes Művész, zeneszerző, Kiskunfélegyháza díszpolgára ezer szállal kötődik a városhoz. Édesapja, Balázs András tanár-karnagy Félegyházán töltötte ifjúkorát. Balázs Árpád az ötvenes-hatvanas években Kodály Zoltán felkérésére a város határában, valamint Bugacpuszta vonzáskörzetében sok népdalt jegyzett fel. Ezek egy részét – műzenei köntösbe öltöztetve – visszaadta a félegyháziaknak a Kunsági betyárdalok című kantáta megírásával. Ezenkívül Félegyházához köti számos műve. Így például a Félegyházi Fanfár, a Móra Ferenc sorai ihlették a Rigó éneke című kórusművet. Jankovszki Ferenc a Kiskunfélegyházi Fúvószenekar alapítójának felkérésére készült el Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének a megzenésítése.

– Ezek mind-mind idekötnek. De régi barátság fűz Kis-Fekete Vilmoshoz a Zeneiskola vezetőjéhez, aki nem enged el, mindig vissza húz Félegyházára, én pedig szívesen jövök. Ez a névadó is ennek a barátságnak az egyik bizonyítéka – mondta a díszpolgár, akinek talán egyik legismertebb műve a világhírű Kockásfülű nyúl muzsikája, amit elsősorban Ádám fiának írt, aki ma már filmzeneszerző. A Pannónia Filmstúdió vezetője Jankovics Marcell kérte föl erre a munkára. Azzal keresték meg, hogy szeretnének egy szöveg nélküli rajzfilmet készíteni. Olyat, ami magyar és nemzetközi is egyszerre. A rajzfilm gyorsan a gyerekek kedvence lett, nem csak hazánkban de külföldön is, 140 országban mutatták be.