A halasi gyakorlat érdekelte a miniszterelnöki biztost

Az eredményes szociálpolitikához jó diagnózis kell, nincsenek univerzális megoldások, mindenhol alkalmazható módszerek – hangsúlyozta az idén áprilisban kinevezett társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos. Orbán Viktor azzal bízta meg Vecsei Miklóst, hogy május végéig készítsen el egy stratégiát és tegye a kormány asztalára.

– Az előzetes program nyilvánvalóan nem terjed ki minderre, alapvető irányokat vázoltunk fel benne – fogalmazott a szakember, aki szerint jelen kell lenni a településeken. – Ezeket a megoldásokat az íróasztal mellől nem lehet kitalálni, ezt nevezik szociális diagnózisnak. Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az igényekhez, a felülről vezérelt merev pályázati rendszer helyett rugalmasan felhasználható helyi pénzügyi kereteket kell létrehozni – mutatott rá Vecsei Miklós.

A máltais modellt az elmúlt tizenöt évben több helyszínen is kipróbálták és működött. Ezeken a településeken egyre jobb körülmények között nőnek fel a gyerekek, és sok felnőttnek is sikerült állást teremteni. A programot később azokon a településeken is szeretnék alkalmazni, ahol a cigányok kisebbségben vannak.

A kiskunhalasi modell sok ponton egyezik a máltaisok programjával, a halasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat néhány éve eredményesen küzd például a roma fiatalok korai iskolaelhagyása ellen. Sikeres felzárkóztató programokat indítottak az iskolákban a cigány és nem cigány származású mentorok segítségével, akik a tanulási problémákkal küzdő fiataloknak segítenek, készítik fel őket a vizsgákra, vagy éppen életvezetési tanácsokkal látják el őket.

– Számos, a cigány identitást erősítő, a cigányság kulturális értékeit és szokásait bemutató programokon vesznek részt a fiatalok. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az iskolai bukások száma, sőt emelkedett az érettségit adó képzésre, valamint a felsőoktatási intézménybe jelentkező fiatalok száma – hangoztatta Szűcs Csaba szociális és roma ügyekért felelős alpolgármester, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – Mindenekelőtt azonban a többségi társadalommal újra kell tárgyalni ezt a kérdést, mert nem lehet úgy integrációról beszélni, hogy a társadalom ezt nem akarja, nem szereti, vagy értetlenül áll előtte. Nemcsak erkölcsi kötelezettségünk, hanem a gazdasági érvek is arról szólnak, hogy a leszakadóban lévő társadalmi rétegeket fel kell emelnünk, ha mondjuk 2050-re egy igazán stabil társadalmat akarunk – fogalmazott Szűcs Csaba.