Rév Szolgálat

2019.06.29. 20:00

Súlyosbodott a droghelyzet Kecskeméten

A dizájnerdrogok Kecskemétet is bevették, a város egyes részein mára megszokott lett a földön heverő fecskendők látványa. Egyre fiatalabbak válnak függővé a kiszámíthatatlan hatású szerektől. A kétezres évek elején öten-hatan vették igénybe a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat tűcsere szolgáltatását, ma harmincszor ennyien. Molnár Ferenccel, a szolgálat vezetőjével beszélgettünk a szerdai kábítószer-ellenes világnap apropóján.

Hraskó István

A szenvedélybetegség a tagadás betegsége, titkolja a tünethordozó és a család is.

Forrás: shutterstock.com

Fotó: illusztráció

A kétezres évek elején a hasonló népességszámú városokhoz képest Kecskemét nagyságrendekkel kedvezőbb helyzetben volt drogfertőzöttség terén, ezt például a heroinhasználók körében végzett kutatások is alátámasztották.

– Nálunk sokkal kevesebben nyúltak heroinhoz, mint más megyeszékhelyeken, ugyanis nem alakult ki kínálati piac. Ahol ez megtörtént, magyarul több kábítószer volt a terjesztőknél, mint amire kereslet mutatkozott, ott idővel rohamosan növekedett a szerhasználók száma. Kecskeméten szerencsére nem így történt. Nem voltak nyílt drogszcénák, azaz nem láthattunk az utcákon, tereken, parkokban magukat belövő drogosokat, nem hevertek a járdán, a földön fecskendők. Nem tudtunk eldugott drogpecókról, drogtanyákról sem, ahol rendszeresen megfordulnak a kábítószerrel élők – mondta el lapunknak Molnár Ferenc, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője.

A köznyelvben di­záj­ner­dro­g­oknak nevezett új pszichoaktív szerek 2010-es megjelenésével azonban minden gyökeresen megváltozott, és a negatív folyamatokat már Kecskemét se úszta meg.

Molnár Ferenc, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője
Fotó: Hraskó István / Petőfi Népe

Teljesen kiszámíthatatlan a hatás

A szenvedélybetegekkel dolgozó szakembereknek a dizájnerdrogok rohamos elterjedéséig egyszerűbb dolga volt – mondta el Molnár Ferenc. Persze már akkor is naponta találkoztak drámai helyzetekkel, láttak széthullani emberi életeket – viszont tudták, melyik kábítószer várhatóan milyen hatást vált ki: a heroin bódít, lelassít, a kokain felpörget, a kannabiszok ellazítanak, a hallucinogének érzékcsalódást okoznak. Ebből pedig azt is sejthették, a szerhasználó milyen belső igény, motiváció miatt nyúlt a szerhez: túl lassúnak találták életüket, vagy éppen ellenkezőleg, nem tudtak alkalmazkodni a felfokozott tempóhoz; esetleg a szürkének vélt, ingerszegény hétköznapjaikat akarták színesíteni, vagy a sok stressz miatt lazítást vártak a drogtól. Ha pedig megvolt az indíttatás, a megfelelő terápia felé is könnyebb volt elmozdulni.

– A mai dizájnerdrog-piacon nem tudja a vevő, mit vásárol, de sok esetben az eladó se, mit árul, hogy milyen lesz a szer élettani-pszichés hatása, mekkora mennyiség kell a kívánt állapot eléréséhez. Természetesen régebben is volt kockázat, hiszen a drogpiac nem olyan, mint egy gyógyszertár, nincs garantálva a szer tisztasága. De ami most van, az teljes zsákbamacska, pontos válaszokat a dizájnerdrogok hatásairól sem toxikológus, sem terapeuta sem tudna adni, teljesen kiszámíthatatlanok. Emlékezetkiesés, emlékezetvesztés, hirtelen indulat, szélsőséges agresszió, zavartság, bizarr, szétesett viselkedés is előfordul – magyarázta Molnár Ferenc.

A zsálya, herbál, biofű, kristály és társaik más szempontok miatt is roppant veszélyesek. Felveszik a versenyt a legaddiktívabb szerekkel, gyorsan, akár pár használat után is erős függőséget alakítanak ki. Emellett rövid ideig, akárcsak pár percig hatnak, így kialakul egy excesszív, nagyon gyakori használat, ami napi 20-25 alkalomig is fokozódhat, és ez hihetetlenül megterheli a szervezetet. Szintén aggasztó jelenség, hogy egyre fiatalabbak, sokszor már gyermekkorúak nyúlnak a dizájnerdrogokhoz, és ezeket intravénásan adják be maguknak, amely a legkockázatosabb módszer a fertőző betegségek terjedése miatt.

– Korábban tíz-húsz év is eltelt, mire valaki eljutott addig, hogy szúrja magát, ezalatt legalább megtanult kicsit vigyázni magára. A dizájnerszerek sajátossága viszont, hogy az illető – még ha „kezdő” is – azonnal intravénásan juttatja be – folytatta Molnár Ferenc.

Kiemelte azt is, hogy a dizájnerdrogokat ma már főként a neten rendelik meg, így a forgalomba kerülő mennyiséget még csak megtippelni sem lehet.

Már Kecskeméten is vannak eldobált fecskendők

Az utóbbi években Kecskeméten is megjelentek a drogszcénák, drogtanyák. Például rendszeresen láthatók fecskendők az egyik belvárosi iskola mellett, a Kórház utca mögötti elhanyagolt, gazdátlan területen, és a Mária körúti befejezetlen „szellemház” környékén és a lakatlan társasházon belül is. A Rév munkatársai rendszeresen járják ezeket a helyszíneket, és eltakarítják a nyomokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta: ez nyilván nemcsak esztétikai okok miatt fontos, hanem közegész­ségügyi szempontból is, hiszen az injekciós tűk fertőzésveszélyt jelentenek akár a gyanútlan kisgyerekek, akár a sze­me­tes­kon­té­ne­re­ket ürítő munkások számára.

Hogy drogkínálat és -kereslet terén most hogy áll Kecskemét?

Molnár Ferenc szerint a megyeszékhely nincs rosszabb, de jobb helyzetben sem a hasonló nagyságú településekhez képest, osztozik az egész ország negatív tendenciáiban. Az biztos, hogy új típusú szerek utcai használata és az eldobált eszközök közterületi jelenléte teljesen napi jelenséggé vált.

Pontos számot nyilván nem lehet mondani, hányan élnek droggal Kecskeméten, de a Rév vezetője szerint az alacsonyabb szociokultúrájú városrészekben, így például Ürgésben vagy a Belső-Szegedi út körzetében a fiatalkorúak nagyon jelentős része függő. De a Széchenyiváros egyes részein is egyre aggasztóbbak az állapotok. Jelzés értékű az a riasztó adat, hogy míg a kétezres évek elején öt-hat fő vette igénybe a Rév – az elsősorban az AIDS és a hepatitis fertőzés megelőzésére elindított – tűcsere szolgáltatását, ma már harmincszor ennyien, azaz több százan kérnek steril tűt.

Kecskeméten sem ritka már az eldobott fecskendők látványa az utcákon vagy a parkokban
Fotó: illusztráció / shutterstock.com

Megtalálják őket a kétségbeesett szülők

Azért kedvező fejleményekről is be tudott számolni Molnár Ferenc.

– Az elmúlt tíz évben Kecskeméten megsokszorozódott azok száma, akik korai kezelésbe vételt kérnek. Korábban óriási erőfeszítésekre volt szükség, hogy az érintett családokat elérjük, ám mára a segítségkérés és -elfogadás kultúrája teret hódított, az aggódó szülők, nagyszülők, nevelőszülők és a szertől szabadulni próbáló fiatalok is mernek hozzánk vagy az egészségügyi-szociális ellátórendszerben dolgozó szakemberekhez fordulni, és ez előrelépés. Áttörtünk egy falat. Szerencsére sok időben visszafordított folyamatnak vagyunk tanúi, amikor sikerült megmenteni a függőt. Jól illusztrálja a változást az is, hogy tíz éve két főállású terápiás munkatársunk volt, most pedig nyolc – hangsúlyozta.

A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetőjétől gyakran megkérdezik, mi az a határ, amikor a szülő nem várhat tovább. Molnár Ferenc erre azt szokta válaszolni, hogy alapvetően a szülői megérzésekre kell hagyatkozni, de mikor az anya, apa már nem tudja kezelni gyermeke kábítószer-problémáit, és a családi feszültségek csak gyűlnek és halmozódnak, muszáj cselekedni, és szakemberhez fordulni.

Lassan húsz éve működik a Kecskeméti Egyeztető Fórum

A kecskeméti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot (KEF) a legelső nemzeti drogellenes stratégia ajánlása alapján 2001-ben alapította meg a az önkormányzat. A KEF-ben a drogmegelőzésben és a kábítószerfüggők ellátásában, kezelésében tevékenykedő szakmai szervezetek vannak jelen, így a kecskeméti megyei kórház, az egészségügyi és szociális alapellátó intézmény, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat, a Rév, megyei kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi főosztálya, valamint bűnüldözési oldalról a rendőrség. A fórum egy laza együttműködő szervezet, de fontos a szerepe az információk áramoltatásában, például arról, hogy milyen új szerek tűntek fel a kábítószerpiacon, és milyen hatásaik vannak. Emellett a KEF feladata, hogy kiszűrje az esetleges párhuzamosságokat, hogy két szervezet tevékenysége ne fedje egymást. Június 26-án, szerdán, a kábítószer-ellenes küzdelem nemzetközi napja alkalmából a KEF szakmai szervezetei a Malom Központban szűrővizsgálatokkal, egészségügyi felvilágosítással, információs anyagokkal várták az érdeklődőket.

A rendőrség egy hónapon keresztül tartott drogprevenciós programsorozatot

A Drogprevenció világnapja alkalmából a Kecskeméti Rendőrkapitányság Megelőzési és Áldozatvédelmi Alosztálya egy hónapon át tartott különböző korosztályoknak drogprevenciós témában foglalkozásokat. A programsorozat befejező előadását június 26-án tartották. Kurdics Mihály nyugalmazott rendőr alezredes előadása során többször utalt arra, hogy a drog kérdésében nagymértékű lehet a szülői felelősség kérdése. Mint mondta: „Csak őszintén lehet beszélni. A megtörtént esetek mind szomorú tanulságul szolgálnak. Hangsúlyoznom kell, az igazi családban, ahol beszélgetnek, ahol szeretetben élnek, ott nincs olyan esélye a drogok térnyerésének.” – írta a police.hu.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában