Az Alföld a csicsóka hazája

Míg nagyanyáink idejében szinte minden kertben ott pompázott a napraforgóhoz hasonló csicsóka, ma sokan azt sem tudják, hogy eszik vagy isszák ezt a növényt. Pedig felsorolni is nehéz, hogy milyen jótékony hatással van az emberi szervezetre.

– A csicsóka egy hálátlanul elfelejtett növény, pedig ez egy prebiotikum. Ha mindennap fogyasztanánk, akkor nagy valószínűséggel elkerülhetnénk az orvosi várószobát – nyilatkozta lapunknak Eördögh András jászszentlászlói biogazda, a verseny ötletgazdája.

Elárulta azt is, hogy azért kezdeményezte ennek a versenynek a megrendezését, mert napjainkban hiába termelik meg a csicsókát a gazdák, a növény feldolgozása, tartósítása jelenleg még gyerekcipőben jár.

– Mivel a csicsóka nehezen tárolható, ezért célszerűbb lenne, ha gazdák feldolgozott formában értékesítenék – részletezte a biogazda. Ebben kérte a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium segítségét, az intézménynek ugyanis van egy zöldségfeldolgozó üzeme.

– Az iskolában tárt karokkal fogadtak és támogattak a kezdeményezésben. A versenyhez fél mázsa megtisztított csicsókát adtam, hogy a diákok kísérletezzenek vele. A zöldségfeldolgozó vezetője, Kasztel Antal irányította az élelmiszer-technikus tanulókat, akik segítségével finomabbnál finomabb ételeket készítettek. De ezzel nincs vége a versenynek, hiszen kihívtuk vetélkedésre a Szegedi Élelmiszeripari Egyetem hallgatóit, ősszel a csicsókaszüret után jön a következő megmérettetés – részletezte Eördögh András, aki abban bízik, hogy ez a verseny elindít egy kedvező folyamatot és egyre több helyen termesztik és egyre többen fogyasztják majd a csicsókát.

– Gyorsan változó környezetünk, általánosan romló népegészségügyi helyzet és a megváltozott tájhasználati igények ébresztették fel a feledésből ezt a növényt – tudtuk meg Szabó István kutatómérnöktől.

Elmondta, hogy a hazai klimatikus viszonyok között a csicsóka kiemelkedő termésbiztonsága még a legszárazabb években is megmutatkozik. Amikor más kultúrák nem adnak értékelhető termésmennyiséget, a csicsóka termesztése még akkor is gazdaságos.

– A fokozott leromlástól szenvedő talajaink állapota mellett mind több helyen kaphat szerepet a csicsóka mint gazdaságos biomassza, takarmány-alapanyag, fehérjenövény, élelmiszer-alapanyag, tájgazdálkodást és vadtakarmányozást kiegészítő növénykultúra.

Termesztése, eszközigénye és többcélú hasznosítása nem igényel új képességeket, eszközöket vagy feldolgozóipari kapacitást – sorolta a szakember.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár kevesen ismerik és alkalmazzák, kutatások igazolják, hogy a csicsóka sikeresen használható különböző, mára jelentős mértékben elterjedt betegségcsoportokban, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, szív és koszorúér problémai, agyvérzés, köszvény, cukorbetegség és különböző eredetű májbetegségek kezelése során.

Szabó István szerint a csicsóka kiváló beltartalmi értékei és élettani hatásai elegendő alapot biztosítanak arra, hogy elfoglalhassa méltó helyét étrendünkben, diétáinkban és kisebb-nagyobb termőföldjeinken.

A medvehagymás csicsókapástétom győzött

A diákok által készített finomságok közül a háromtagú ­zsűri – Csányi József polgármester és felesége Andrea, illetve Iványi Ferenc – hosszas mérlegelés után választotta ki a győztes medvehagymás pástétomot, amelyet a csongrádi Szőrfi Gitta készített. Bakó Rita fokhagymás, tökmagos krémjével a második helyezést érdemelte ki. Szőrfi Gitta a pedig a harmadik helyezést is elnyerte a paprikás fűszeres krémjével.