Oktatási segédanyag készült a Kecskemétről elhurcoltakról

Elkészült az az adatbázis, amely az 1945 decemberében Kecskemétről és annak közvetlen tanyavilágából elhurcolt 433 fő civil személy elszállításának körülményeit, az Oroszországban megtapasztalt kényszermunka szörnyűségeit mutatja be az oldalt meglátogatók számára – számolt be a hírről honlapján a Kecskeméti Katona József Múzeum.

Az oktatási segédanyag bemutatja azokat a helyszíneket, ahol a Hajagos Csaba múzeumi gyűjteményvezető által koordinált kutatócsoport helyszíni vizsgálatokat folytatott (Nyizsnyij Novgorod, Novoszibirszk, stb.) és egy 3D animáció segítségével megismerteti az online felület látogatóit a fenyőerdő mélyén feltárt Szosznovkai láger elhelyezkedésével, működésével, a rabok lakáskörülményeivel. Az adatbázis létrehozásában szakmai segítséget nyújtó szegedi székhelyű Rendernet Kft. az animációt a szakemberek által, a helyszínen rögzített GPS koordináták által készítette el, amely az elhurcolási irányvonalak mellett egy-egy jeles kecskeméti személy tapasztalatait is bemutatja egy interjú keretében, amelyeket Hajagos Csaba gyűjteményvezető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Kecskeméti Katona József Múzeum együttműködésének keretében készített el.

A kutatás keretében azonosított elhurcolt személyek közel 30 százaléka sohasem tért haza Kecskemétre, és akik hazajöttek, ők sem beszélhettek róla egészen a rendszerváltozásig, amely tényező a közoktatásban sem kaphatott helyet. Az oktatási segédanyag az időszak meghatározó dokumentumai, fotói mellett tartalmaz egy kétnyelvű, közel 2,5 perces animációs videótartalmat is, amely szigorúan a kecskeméti elhurcolások történetének írásos és képi dokumentációját ismerteti magyar és angol nyelven.