Születésnapján jótékonysági gyűjtésre kérte hozzátartozóit

A Bardóczky fivérek – a most 14 éves Levente és a 12 éves Balázs – izomdisztrópiában, annak is a legsúlyosabb változatában, Duchenne-­szindrómában szenvednek. Budapesten járnak speciális iskolába, ahová édesanyjuk viszi őket minden vasárnap, és ő is megy értük minden pénteken. Az iskolában mindennap átmozgatják, tornáztatják a fiúkat, hogy szinten tartsák állapotukat. Levente és Balázs betegsége az orvostudomány állása szerint gyógyíthatatlan, édesanyjuk elmondása alapján állapotuk folyamatosan romlik. Nemrég a kisebbik fiú is elektromos kerekesszékbe kényszerült, ugyanis az izomsorvadás miatt karjával már nem bírta hajtani a manuális kerekesszéket.

Idén nyáron Hovány Márton, a Ford Hovány ügyvezetője egy kilencszemélyes Ford Transittal ajándékozta meg a Bardóczky családot, amelybe mind a két fiú kerekesszéke befér. Ez hatalmas segítség volt a szülőknek, ugyanakkor problémát jelentett, hogy az édesanya a hetvenkilós Leventét nem tudta a szintén súlyos székkel együtt felemelni a kisbuszba.

A megoldást végül egy Kecskeméten élő banki vezető jó szándékú kezdeményezése hozta meg. Kárász Tamás már tavaly azt kérte családtagjaitól és barátaitól, hogy születésnapján ne hozzanak neki ajándékot, inkább támogassák őt egy karitatív akció megszervezésében. A Szent László Lions Club tagjaként egy éve azt találta ki, hogy hozzátartozói fedezzék a részt vevő csapatok szállásköltségét a hazai és határon túli magyar SOS gyermekfalvaknak rendezett hagyományos decemberi focitornán. Ötlete tetszést aratott, össze is gyűlt közel félmillió forint.

Idén Kárász Tamás újra eltöprengett, mi lehetne az a nemes ügy, melyet saját születésnapja apropóján felkarolhatna. Tanácsért egy régi iskolatársához, az Együtt a Kecskeméti Családokért Alapítvány (E-Kecsap) tagjához, Nagy Szilviához fordult, aki „megsúgta” neki: a Bardóczky családnak óriási segítséget jelentene egy rámpa, amelyen a két beteg fiú könnyen felgurulhatna a kisbuszba, valamint a biztonságos szállítást és rögzítést garantáló biztonsági öv. Ennek költségét 700–800 ezer forintra becsülték. Kárász Tamás ezt a tervét vetette fel hozzátartozóinak, és kérése ismét értő fülekre talált. Családja és barátai összesen 700 ezer forintot adtak össze, ezt az ünnepelt még kiegészítette egymillió forintra. Így már nem is volt további gátja az akadálymentesítésnek, a rámpa felszerelésének.

– Mindig is fontosak voltak számomra a jó emberi, családi, baráti, munkatársi kapcsolatok, azok ápolása. Gyermekeimnek is sokat beszélek erről, és törekszem arra, hogy a modern, mobiltelefonokkal terhelt világban is érvényesüljön ez a ma már kissé talán retrónak tűnő felfogás – mondta Kárász Tamás, aki nemrég két fiával, Barnabással és Boldizsárral meg is látogatta a Bardóczky családot, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ők is lássák, miért is volt a nagy szervezkedés – egyúttal remélve, hogy a jövőben gyermekei is fontosnak tartják majd mások megsegítését.

Kimondhatatlanul hálás az édesanya

– Szóhoz se jutottam, amikor megtudtam, hogy kapunk a kisbuszhoz egy rámpát. Ez óriási segítség, hiszen a nagyfiamat eddig ki kellett vennem a kerekesszékből, és úgy beültetni, de ez nem ment könnyen. Úgyhogy a mai napig áldom a nevét Tamásnak és Szilviának, hiszen ennyi pénzt nem tudtunk volna önerőből kigazdálkodni, nekik köszönhetően viszont megoldódtak a gondjaink a gyerekek szállításában. Nagy öröm tudni, hogy vannak ilyen jó emberek – mondta lapunknak Bardóczkyné Farkas Anikó, Levente és Balázs édesanyja.