Erősebb paprikát nemesítenek a kalocsai kutatók

A NAIK ZÖKO Kalocsai Kutatóállomásának munkatársai pillanatnyilag két projekten dolgoznak: egy úgynevezett fajtatisztításon, ami lényegében két meglévő, piacvezető fűszerpaprika szaporítóanyagának fejlesztése és egy új, csípős hibrid előállításán, hogy korai érésűvé alakítsák, illetve nagyobb termésmennyiséget érjenek el nála. Ez utóbbi úgynevezett multirezisztens, vagyis a változó körülményeknek a korábbiaknál sokkal ellenállóbb fajta lesz.

– Ezeknek a szedése most, a hónap második felében zajlik, majd megkapjuk a mintákat, hogy vizsgálhassuk a kapsza­icintartalmukat (A paprika csípős ízét okozó alkaloid. – A szerző), és ezek alapján tudunk tovább haladni – magyarázta az éppen zajló kísérletekről Gáll Tibor. A NAIK ZÖKO Kalocsai Kutatóállomás osztályvezetője hozzáfűzte: kis parcellákon nevelik a kísérleti „tanyatöveket”, amelyekből vetőmagot nyernek, és ezt szaporítják tovább.

Az állomás munkatársai felé támasztott legfontosabb elvárás, hogy a már fentebb is írt rezisztenciát fokozzák az új kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Másodlagos, de szintén nagyon fontos a termelékenység növelése, így a mind jobban zsugorodó termőterületről – aminek inkább gazdasági, mintsem környezeti okai vannak – betakarítható paprikamennyiség növelése. Fontos tudni, hogy a kalocsai termőterületnek megfelelő nemesítésekre törekednek, tehát régióbeli gazdaságokban zajlik a kísérleti tövek termesztése, kifejezetten ehhez a talajhoz, ehhez a klímához fejlesztik ki a lehető legjobbat, a lehető leghamarabb. Ehhez nekik is fokozni kellett a tempót: ott tartanak, hogy a munkájuk gyorsítása érdekében évente két növénynemzedéket nevelnek fel a ZKI fűthető melegházaiban.

Az új csípős fajta előállítása kapcsán Gáll Tibor leszögezte: nem a mostanában divatos extrém csípős ízre törekednek, hanem a feldolgozók elvárásainak megfelelő, végül 1000 mg/kg kapszaicintartalmat meghaladó termék előállítására. Ennek pontos, számszerű elvárásait a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. adta meg számukra – nekik megfelelve igyekeznek a mintagazdaságokból érkező, vetőmag-alapanyagnak megfelelő töveket leválogatni.

– A végfelhasználó elsősorban egy élénkebb színanyagtartalmat fog észrevenni ezen a terméken – jósolta az osztályvezető, hangsúlyozva, hogy ők ebben a kereskedelmi láncolatban közvetlenül a feldolgozóüzemek előtt állnak a sorban, tehát elsősorban nekik kell megfelelniük. Megjegyezte: a kísérleti fázisban lévő csípős fajtán paprikakrémek előállítása miatt dolgoznak, mert most épp erre van nagyobb feldolgozói igény.

A munkájuk egyébként a hungarikum megőrzése miatt is nagyon fontos: ha nem dolgoznának folyamatosan azon, hogy az évtizedek alatt átalakuló körülményeknek megfelelő vetőmag kerüljön a talajba a régióban, már rég nem lennének piacvezető fajtái a kalocsai termelésnek, sőt, valószínűleg a kalocsai paprika névhez fűződő termékcsoportról már régen nem beszélhetnénk.

A fűszernövény persze ennek ellenére sincs könnyű helyzetben. Gáll Tibor a szegmensben dolgozó más szakemberekhez hasonlóan megkongatta a vészharangot: ugyan az új hibridfajtáik jelentősen nagyobb hozamot érnek el, mint a korábbiak, ám nagyon összezsugorodtak a hazai termőterületek: mindössze 1500–2000 hektárt érnek el, ennek pedig körülbelül a felét adja a Kalocsai régió.

Ennek két fő oka van: az uniós csatlakozás utáni nyitott piacra beáramló paprikatermékek áraival egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt, másrészt a termelés erősen igényli a kézi munkaerőt.