A határ menti együttműködés fontos a helyi vállalkozóknak

– Milyen hatása lehet az új határ­átkelőnek a térségre? Mit remélnek az átkelőtől?

– Magyarország és Szerbia határa 164 kilométer, eddig hét átkelési pont volt, tehát 23 kilométer az átlagos távolság, Nyugat-Európában 2,5–3 kilométerenként lehet átjárni az országhatárokon szabályosan. A nyolcadik átkelő átadásával majdnem 20 kilométerre hoztuk le az átlagot, nyilvánvalóan a helyben élők és helyi vállalkozások számára minél sűrűbben vannak átkelési pontok, annál könnyebb az élet. Gara és Regőce templomtornyai között 7 kilométer a távolság, eddig 68 kilométert kellett autózni. Bácsszentgyörgy és Haraszti között a 2 kilométeres távolság ellenére több mint 50 kilométert. Ezek nonszensz helyzetek, ezeket fel kell számolni. Azt senki ne akarja nekünk bemagyarázni, hogy az illegális bevándorlóknak utat kell nyitni a zöldhatáron, a jó szándékú magyar és szerb állampolgárok meg ilyen kerülőkre kényszerülnek. Egy határ szempontjából az a helyes, ha a határsértőkkel szemben kerítést emelünk, a tisztességes szándékkal átkelők számára meg határátkelőhelyeket építünk. Ebben a kormányzati ciklusban ez a másik átkelő ezen a határon, megállapodásunk van arról, hogy Kübekháza és Rábé között az építkezést idén megindítjuk és jövőre megnyitjuk a kilencedik átkelőt.

– A bácsszentgyörgyi átadását már két évvel korábbra tervezték…

– Ezt már nagyon régen terveztük, a szerb oldalon a szükséges adminisztrációs és útépítési munkák kicsit hosszabbra húzódtak az eredetileg kalkuláltnál, de a lényeg az, hogy megvagyunk.

– Gazdaságilag mit jelenthet az átkelő a két oldalon? Jelentős teherforgalom nyilván nem lesz.

– Ez egyelőre helyi vállalkozások számára jelentheti azt, hogy gyakorlatilag megduplázódhat a piacuk. Szó szerint meg tudnak jelenni a környező települések piacain a saját árujukkal. Gazdaságfejlesztés szempontjából mi hiszünk abban, hogy a nagyvállalatok által generált gazdasági kapcsolatok mellett a kicsik által generált határ menti együttműködés legalább annyira fontos. Ezt láttuk Szlovákia és Románia vonatkozásában is, ezt várom itt is. Szerbia a Nyugat-Balkánon az első számú kereskedelmi partnerünk, 2,4 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmunk volt tavaly, egy év alatt 29 százalékos növekedéssel. Ezt alapvetően a magyar export húzza, ami 1,6 milliárd euró, tavaly 42 százalékkal nőtt. Látszik, hogy a magyar gazdaság sokat keres azon, ha Szerbiával kereskedünk. Ráadásul a Vajdaságban indítottuk meg az első határon túli gazdaságfejlesztési programunkat és eddig 27 milliárd forintnyi támogatással összességében 57 milliárd forintnyi beruházást generáltunk. Ez azt jelenti, hogy ott is elkezdett pezsegni a gazdasági élet, tehát egy magyarországi és vajdasági pezsgő gazdasági élet közötti együttműködések lehetőségének megteremtése további növekedési potenciált jelent.

– Ennek a megye déli felén élők nyilván örülnének, mert a kecskeméti beruházások hatása nem ér el Bács-Kiskun minden szegletébe. Erről a kamara szakemberei azt mondják, hogy utak kellenének, az 51-es, 54-es főutak állapota viszont akadály.

– Bizony, erről beszéltem Zsigó Róberttel is. Ezek az útfejlesztések kiemelten fontosak a térség számára, a beruházásösztönzés miatt végre is fogjuk hajtani, ahogy a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonalat. Ennek első szakaszára – Szeged és Szabadka közt – a tervezés már lezárult, 2020-ig a Baja és Szabadka közti szakaszra is meglesz minden terv, és akkor el lehet kezdeni építkezni.

– Sűrű a mai nap, kollégái elárulták, hogy New Yorkba indul. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Budapest–Baja–New York.

– Frankfurt közbeiktatásával…

– Csak nem migrációs ügyben?

– A globális migrációs csomag harmadik kormányközi fordulója lesz ezen a héten. Itt több nagy harc van. Az ENSZ le akarja nyomni a torkunkon azt a nemzetközi jogi nonszenszt, hogy a migráció alapvető emberi jog. Ez nincs így, sem jogi sem biztonsági szempontból. Ugyanis olyan nincs, hogy az ember fölébred, rábök a térképre, hogy hol szeretne élni, aztán árkon-bokron átmegy, letapossa a gazdák földjeit, blokkolja az autópályákat, megszállja a vasúti pályaudvarokat. Van viszont a biztonságos élethez fűződő alapvető jog, nekünk, magyaroknak jogunk van biztonságban élni az országunkban. Nem fogjuk elfogadni senkitől, hogy bárki ez elé helyezze a migráció­hoz fűződő – egyébként nem létező – emberi jogokat. A másik nagy csata arról szól, hogy ki dönthet arról, hogy pél­dául Magyarországra ki jön be és ki dönthet arról, hogy kivel éljünk. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy erről csak Magyarországon lehet dönteni, csak a magyar emberek dönthetnek erről. A harmadik csata: az ENSZ azt akarja, hogy a határsértés nem bűncselekmény, hanem adminisztrációs kérdés. Ezt szerintem senki nem gondolhatja komolyan, ha egy ország nem tudja kontrollálni saját határát, akkor megszűnik országnak lenni. Mi a határsértést súlyos bűncselekménynek tekintjük, egy nemzet szuverenitása ellen elkövethető, egyik legsúlyosabb bűncselekménynek. A határsértést nem relativizálni kell, hanem a határsértőket jól megbüntetni. Ezen három kérdés körül zajlik nagyon kemény vita a héten. Az ENSZ-tagállamok döntő többsége valóban megoldandó problémaként tekint a mig­rációra, ugyanis vagy kibocsátó vagy tranzitországok, szeretnének az egészen túl lenni. Pár hete a második fordulón már az a vélemény hangzott el a vitában, hogy aki elindul, annak biztosítani kell minden tranzitországban és a célországban minden szolgáltatást. Ez ebben a formában elég ­durva.

– Nem lesz unalmas a hét…

– Nem, annál is inkább, mert az EU-nak is sürgető a kérdés. Július elejétől osztrák elnökség lesz, az osztrák kormány bevándorlásellenes. Ha addig nem tudják átnyomni a kötelező betelepítési kvóta következő verzióját, akkor fél évig ez az ügy halasztásra kerül. Ezért fontos Brüsszelben is, hogy ne legyen ellenállás, Magyarországról se jöjjön ellenállás, mert akkor mindkettőt át lehet nyomni, mi ennek most gátjai vagyunk.