Nőtt a gyorshajtók száma, sokan szenvednek sérülést az utakon miattuk

Magyarországon évek óta a sérüléssel járó balesetek vezető oka a gyorshajtás. Ha megkérdezzük az embereket, hogy szerintük mi okoz sérülést az utakon, szinte kivétel nélkül a gyorshajtást említik elsőként. Ez mutatja azt, hogy a köztudatban is szerepel ez a tény, de a számok arra világítanak rá, hogy ez inkább elméleti, s nem gyakorlati tudás, mert sajnos emelkedett a gyorshajtásért kirótt büntetések száma – mondta Dudásné Tóth Erika őrnagy. 

Az őrnagy felhívta a figyelmet arra, hogy a balesetek jelentős része elkerülhető lenne a sebesség helyes megválasztásával. Kétfajta gyorshajtást különböztetünk meg: abszolút és relatív sebességtúllépést. Abszolút gyorshajtás esetén a vezető túllépi a megengedett sebességhatárt. Relatív sebességtúllépésről akkor beszélünk, amikor a megengedett sebességhatáron belül közlekedik a járművezető, de mégsem a körülményeknek megfelelően választja meg a sebességet – például szakadó esőben, ködben vagy jeges úton a megengedett sebesség is túl gyors lehet. 

 Dudás­né Tóth Erika rámutatott, hogy a KRESZ előírása szerint a járművel a forgalmi, az időjárási, az út- és a látási viszonyoknak megfelelően kell hajtani, különösen igaz erre az időszakra, amikor az eső, a korábbi sötétedés is nehezíti a láthatóságot. 

Az is fontos, hogy a sebességhatáron belül úgy haladjon a járművezető, hogy bármikor megállítható legyen a jármű. Ez persze nemcsak az adott sebesség helyes megválasztását, hanem a jármű megfelelő műszaki állapotát is feltételezi. Ismert, hogy lakott területen 50, lakott területen kívül 90, autóúton 110, autópályán pedig 130 kilométer per óra sebességgel lehet haladni. Ezt semmiképpen nem tanácsos túllépni, mert a fizika a gyorshajtó ellen dolgozik. 

– Fontos tudni, hogy mit jelent csak tíz kilométeres sebességtúllépés. Ha ötvennel lehet haladni, de a járművezető hatvannal megy, az a tíz kilométer plusz éppen annyit jelent a féktávnál, hogy súlyos töréses sérüléseket okoz a járókelőnek vagy kerékpárosnak egy féktáv határán elkezdett fékezésnél. Azt is figyelembe kell venni, hogy a sebességcsökkenés nem egyenletes, hanem a fékezés az elején gyengébb, a fékút vége felé pedig sokkal intenzívebb. Ezért az ütközési sebesség nem tíz kilométer per óra lesz, hanem 30-40 kilométeres sebes­ség. Érdemes észben tartani, hogy 50-nel haladva még biztonságosan megállhatunk, 60-nál már bűncselekményt követhetünk el a súlyos sérülés okozásával – nyomatékosította Dudásné Tóth Erika, hozzátéve, hogy a baleseti helyszínelők nagyon pontosan rekonstruálják a balesetek körülményeit, ezért azt is megállapítják, hogy egy balesetnél mennyivel hajtott a járművezető. 
Az őrnagy hangsúlyozta: országszerte igen jelentős a gyorshajtások száma, ami sajnos emelkedést is mutat. 

A Bács-Kiskun Megyei Baleset­megelőzési Bizottság ezért megtesz mindent, hogy ezt a felelősséget tudatosítsa az egyénekben: kiemelt feladata, hogy minél fiatalabb korban elkezdje a biztonságos közlekedésre nevelést. Igyekeznek minden korosztályt átfogni, az óvodásoktól egészen a nyugdíjasokig, mindenkinek életkori sajátosságaihoz illő foglalkozásokat, előadásokat tartva, felhívva a figyelmet a felelős közlekedésre.