Belvíz-helyzetkép Bács-Kiskunban: hiába esett sok csapadék, nem pótolja a talajvíz-veszteséget

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíz-térképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. 

A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvíz-borítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg. 

Belvíz: mikor is keletkezik?

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. 

A 2023 novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvíz-borítottságot tovább növelte. A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. 

A belvíz a szántóterületek művelésében komoly gondot okoz

− Mi a helyzet Bács-Kiskunban? Vannak-e ideiglenes belvíz által ellepett területek? − kérdeztük a megyei agrárkamara elnökét, Gáspár Ferencet.

Mint elmondta, a vármegyét érintően elmondható, hogy a tavaszi műtrágyaszórások már elkezdődtek, azonban a mélyebben fekvő területeken a talaj átnedvesedéséből adódóan a munkafolyamatok egyes táblákon később kezdődnek, ugyanis a talaj felső rétege még vizenyős. Fülöpszállás és Soltszentimre környékén a belvíz mind a szántó, mind pedig a gyepes területeken egyaránt jelentős mértékben megjelent, mely nagy gondot okoz a gazdáknak a szántóterületeik művelésében. − Több gazdálkodó is jelezte az elmúlt időszakban, hogy még az őszi talajmunkákat sem tudta elvégezni a területein a belvíz jelenléte miatt. Ennek ellenére a termelők többsége azt gondolja, hogy a térségünkben jellemző homoktalajok, a tavaszi munkák idejére eltudják majd vezetni a fent lévő vizet. Az eddigi belvíz-borítottság jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban − mondta.

A többlet-csapadék nem pótolta a talajvíz-veszteséget

Gáspár Ferenc kérdésünkre válaszolva kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék sajnos nem volt arra elegendő, hogy a korábbi évek talajvízszintjének veszteségét pótolja. − Az ideiglenesen belvízzel borított táblákon ez a többlet-vízmennyiség rövid- és középtávon lokálisan eredményezhette a korábbi évek vízhiányának kompenzálását, azonban ez a Kiskunság vagy akár a Homokhátság területére elenyésző hatással bír. A tavaszi vetésű növényeknek elegendő lesz az induláshoz a talajnedvesség, de nem tudjuk még milyen év várható − tudtuk meg Gáspár Ferenctől.

Elmondta azt is, hogy a vármegyében konkrét belvízzel kapcsolatos beszámoló csekély számban történt, ezáltal vis maior, illetve kárbejelentés nem volt esedékes. − Említésre méltó kérdés lehet a tiszabögi rét helyzete, ugyanis a Tisza vízállása miatt akár 320 hektár szántóterület kerülhet veszélybe, amennyiben a nyárigát átszakad − válaszolt a kérdéseinkre Gáspár Ferenc.