Márton-napi számvetés Soltvadkerten: nagyot csökkent a hazai borfogyasztók száma – galériával

− Maximálisan egyet értek a környezetvédelmi rendelkezésekkel, de el kell mondani azt is, hogy az üvegpalackokkal nulla veszélyes hulladékot bocsátanak ki a borászatok. Ezt az üveget ezer év múlva is újra lehet hasznosítani. A jelenlegi DÓS (kötelező visszaváltási rendszer) feltételei rendkívül költségesek és hátrányosak a borászatok számára, amely kihat a szőlőtermesztőkre is, megdrágítja a termék árát, rosszul jár a vásárló, miközben az infláció növeli − mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke. 

Megjegyezte, hogy az aláírásgyűjtés kezdődött a Villányi Borvidéken Bock József ismert borász kezdeményezésével a visszaváltási rendszer pincészetekre vonatkozó anyagi feltételeinek enyhítése érdekében. Frittmann János elmondta, a hazai szőlő- és borágazat elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor le kell ülniük a szőlészeknek és a borászoknak tárgyalni. Olyan nincs, hogy a szüret előtt még két-három nappal a pincészetek nem mondanak árakat. 

Majd hozzá tette, a Bianka és az Aletta szőlők jó bevételt termeltek az idén, de aki csak ezt termeszti, az vékony jégen áll. Ha jó a termés az EU-ban, akkor ez a két szőlőfajta a tőkéken marad. Majd így folytatta: az ágazatban sok feladatot kell megoldani. Nagyon sok család generációváltás előtt áll. Ha lejár az agrár-környezetgazdálkodási támogatás rendszere, akkor félő, hogy sokan megszabadulnak a szőlőktől. Azt is látni kell, hogy most 10 év alatt annyi változás történik, mint máskor 100 év alatt, ezt folyamatosan követni kell, fogalmazott az elnök. 

Ráadásul az éghajlatváltás miatt is elképesztő helyzet állt elő. Míg Soltvadkerten 132 mázsás átlagtermés volt hektáronként, addig a közeli Kiskunmajsa térségében a kevesebb eső miatt 80 mázsa körül alakul a termés hektáronkénti mennyisége. 

A rendezvényen Temerini Ferenc, Soltvadkert polgármestere köszöntötte a sportcsarnokban megjelent szőlészeket és a borászokat. Statisztikai adatokat ismertetett, amelyek közül a legborzasztóbb szám az volt, ami szerint mintegy 12 százalékkal nőtt azok száma, akik egyáltalán nem isznak idehaza bort.

Az előadók között volt dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. Részletes elemzésben ismertette az ágazat jelenlegi helyzetét. Kitért arra is, hogy miért is alacsony a hazai szőlő felvásárlási ára. Egy tavalyi táblázat alapján 1 millió 378 ezer hektó bort exportáltunk. A mennyiséggel nincs is baj, csakhogy 1,07 euró, azaz átlagosan 400 forint volt a bor ára. Ez az egyik legalacsonyabb Európában, ez nem kedvez a magyar bor presztízsének a megerősítésének. 

Az államtitkár után Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének az igazgatója az idei bor-évjáratot elemezte. Majd dr. Németh Krisztina, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa az elmúlt három év szélsőséges klimatikus viszonyait taglalta előadásában. Végül Weppert Sándor, egy soltvadkerti vállalkozó egy, a cége által alkotott fagyvédelmi légkeverő berendezést mutatott be. Ez a gép, a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia dél-alföldi innovációs pályázatán elismerő oklevélben részesült. A talaj menti fagyok kivédésre lehet a berendezést használni. 

A szakmai előadások után a kunsági pincészetek mutatták be az idei boraikat, amelyek jól illettek a libacombos káposztás ebédhez, amelyet a fórum helyszínén fogyasztottak el a vendégek.