Így lett egy idegenlégiósból kamionsofőr, majd sikeres biogazda – Szokolay Gábor története

Szokolai Gábor, a gazdaság megálmodója korábban hivatásos katona, idegenlégiós és gépjárműsofőr volt.  

– A katonaság után 17 évig kamionsofőr voltam – mesélte Gábor, majd hozzátette, hogy ehhez az életvitelhez szerinte hozzátartozott az egészségtelen étkezés is, melynek következtében egy nyolc évig tartó betegséggel kellett megküzdenie. 

Mint mondta, a gyógyulást a bioélelmiszerek fogyasztásának köszönheti, pedig az elején nem hitt abban, hogy azok segíthetnek rajta. Kételkedve kezdte el az ismerős alternatív gyógyász által javasolt kéthónapos kúrát, melyben többek között bioételeket kellett fogyasztania.  

– Két hónapon belül gyakorlatilag egy nyolcéves betegség megszűnt létezni – hangsúlyozta Gábor, majd hozzátette, hogy ekkor került az érdeklődése középpontjába a biogazdálkodás és a természettel való harmónia és együttélés.

 – magyarázta. Később pedig eljátszott a gondolattal, hogy ő maga is megtermelheti a bioélelmiszereket, amiket fogyaszt. 

Amikor a Tiszakécske közelében elhelyezkedő tanyára költözött, mindenképp a permakultúra elvei alapján szerette volna berendezni a gazdaságát.  A felesége pedig mindebben támogatta és ma is segíti Gábor elképzeléseinek a megvalósítását.

A permakultúra egyébként az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi mintául. Gábor is erre törekedett. A gazdaság főleg biobaromfihúst állít elő és biotojást. Jelenleg 270 tojótyúk van az Éden Major nevű tanyán. Itt különleges, a régi alföldi gazdálkodást megidéző építményben laknak a tyúkok. A földig érő, náddal fedett tetőszerkezet, melyet Gábor saját maga készített, nyáron hűvös és árnyékos, télen pedig meleget biztosít a jószágoknak. Gábor szerint régen az alföldön kifejezetten baromfitartásra használták ezt a formát, seggen ülő háznak nevezték ezeket. Ami pedig szintén fontos, 100 százalékban lebomló anyagokból készül. 

– Sokan akarnak ilyen idilli helyre költözni, de ne felejtsék el azt, hogyha ilyen helyre költözünk, akkor nem ártana ebből a gazdálkodásból meg is élni, mert azzal, hogy kiköltözünk egy tanyára, de ugyanúgy bejárunk a mókuskerékbe dolgozni, még nem történik semmi változás – hangsúlyozta Gábor. 

Ahogy kialakult a gazdaság mennyiségi termelése, egyre nagyobb problémát jelentett számára a takarmányozás. Ezért Gábor megtanulta és saját maga kezdte el a biotakarmány előállítását. Így hozta létre Magyaroroszág első biotakarmány-előállító üzemét.

– Most már gyakorlatilag Európában egyedülállóan kifejezetten szabadtartású baromfiknak kifejlesztett takarmány sorozatgyártásával foglalkozunk – magyarázta a gazda. 

Később már a bio-sertéstakarmányra is nagy volt a kereslet, így ezzel is bővítette tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy takarmányaik beltartalmi értékét a szabadtartáshoz és legfőképpen a biotartáshoz igazítják. Nemrég pedig a gödöllői Magyar Génmegőrző Egyesülettel közösen új kutatási projektbe kezdtek a magyar sárga és magyar kendermagos csirkefajták húscélú gazdasági szelekciójának tárgyában.

Ennek lényege, hogy a magyar csirkefajták genetikai vonalának megőrzésével létre szeretnének hozni egy nagyobb húshozamú törzsállományt, ami természetesen egyben biominősítéssel is rendelkezik. Egyrészt a HU-BA (Hungaricum Baromfi) védjegy használatához fejlesztenek állományt, másrészt hosszú távon a magyar biogazdák kezébe szeretnének adni egy nemzetközi piacon helytálló csirkét, amit a jelenlegi őshonos fajtákkal nem lehet gazdaságosan és kiszámíthatóan kivitelezni. 

– mondta Gábor. Mint mondta, reméli, hogy a végeredmény egyfajta nemzeti értéket fog majd képviselni, úgy mint a franciáknál a bresse-i csirke. 

– Egy magyar törzsállomány léte nemzetstratégiai szempontból is nagyon fontos, főleg ezekben a háborús-vírusos időkben – hangsúlyozta Gábor. 

Emellett most kezdtek el kifejleszteni egy ökológiai gazdálkodásban használható keveréket, úgynevezett premixet.

– Ez a kísérlet arra hivatott, hogy különböző, még ipari alapú nyomelemet minősített növényi készítményekkel helyettesítünk – magyarázta Gábor. Hangsúlyozta: ha itt sikerrel járnak, az könnyen elhozhatja az európai hírnevet is számukra, mert ha a bioalapanyagnál a nem helyettesíthető kategóriában helyettesíthető alternatívát találunk, az kötelezővé válik a rendszerben.