A takarmány jelentős drágulása miatt a kisgazdaságokban megtorpant a fellendülés

Alig fél- egy esztendeje elégedetten számoltak be a takarmánykereskedők: egyre élénkebb náluk a forgalom. Vásárlóik sertéseket vonnak hizlalásba, juhokat, baromfiakat tartanak, portán belül próbálják előteremteni a piacokon, boltokban a dráguló húst, tojást. Annak idején elviselhetőbbek voltak a kiadásaik a takarmányra, 7–8 ezer forintért még hozzájutottak száz kiló kukoricához. 

Napjainkban ugyanazt több mint duplájáért kapják meg a gazdaboltokban. Ebből következően a kisgazdaságokban megtorpant a korábbi fellendülés: ki-ki inkább túladna állatállományán. 

Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke szerint a tenyésztők körében teljes a bizonytalanság. – Jelenleg nincs válasz arra, hogy miként tudnánk kijutni ebből a válságos állapotból, amely meglehetősen ellentmondásos. A takarmányok jelentős drágulása miatt a kisgazdaságokban ráfizetéses lett az állattartás, a felvásárlási árakban nem térül meg a költség. Közben jön nyugatról a viszonylag olcsó fagyasztott import hús, itthon pedig elfogyott a vágómarha, felvásárolták a török kereskedők. Úgy gondolom, előbb-utóbb megszűnik ez az állapot, a piac valós értékén fogadja majd el a hazai állati eredetű élelmiszereket. A kiigazítás talán jelentős áremelkedéssel jár, ami valószínűleg az önellátást ismét ösztönzi majd. 

Nyíri Csaba nagykőrösi hentesmester egyszerre kiskereskedőként és őstermelőként is látja a hústermelő ágazat helyzetét. 

– A sertéstenyésztésről vannak tapasztalataim. Tavaly még hozott valami hasznot, de a takarmányok drágulásával a kistermelők kevés nyeresége is elúszik. Ők ugyanis a nagyüzemekkel ellentétben nem kapnak támogatást, legfeljebb a takarmánytermesztéshez jut nekik a központi forrásból. 

A hús felvásárlási ára nem követte a költségeket. Egy hízó a vágásig közel 400 kiló takarmányt eszik, annak ára majdnem 60 ezer forint. 

Élősúly­kilogrammonként kapnak a felvásárlótól körülbelül 450 forintot, tehát további számolás nélkül is tudjuk, hogy a tenyésztés veszteséges – magyarázta Nyíri Csaba. 

A hentesmester szerint a húsárak kiskereskedelmi emelkedéséhez részben az egyes hústermékek állami árrögzítése is közrejátszik. 

– Az árakat csak a boltokban fixálták, a nagykereskedelemben nem. Ilyenformán például a csirkemellfilét napjainkban 1850 forintért kapja meg a hentesbolt, de csak 1590-ért árulhatja. Az ilyen veszteséget a nem rögzített árú termékek árának emelésével kompenzálják a hentesek. 

Kijelenthetem, a mi üzletünk ebben kivétel, elviseljük a ráfizetést azzal az elképzeléssel, hogy ez a szabályozás nem sokáig tart, mert ez ellenkezik a kereskedelem érdekeivel. 

Bizonyára drágulás következik majd, ezért azt gondolom, hogy a húsok áfájának egységesen 5 százalékra csökkentése komoly segítség lehetne a fogyasztók részére. 

Válságos időkben előfordulhatnak ellátási zavarok is. Egyelőre nincs komolyabb probléma, a baromfihúsokból azonban heti két alkalom helyett csak egyszer kapunk. A feldolgozóüzemek máris állathiányra hivatkoznak.