Nőtt az agrárium teljesítménye

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a szarvas­marha-tenyésztés tekintetében régóta stabilan a második helyen áll Bács-Kiskun megye. Az országban tartott valamivel több mint félmillió szarvasmarha közel 10 százaléka a megyei tenyésztők portáján kérődzik. A sertések száma Bács-Kiskun megyében csökkent.

A juhászatok száma, illetve a juhállomány kis léptékben ugyan, de szinte mindenütt folyamatosan csökkent. A hajdúsági juhászatok jelenleg is vezetők az ágazatban, őket követik a legutóbb összeszámolt 150 ezres állománnyal a Bács-Kiskun megyei gazdák, akik hasonlóan magas teljesítményt nyújtanak a baromfitenyésztésben is. A búzából évről évre mind kevesebbet vetnek a Bács-Kiskun megyei szántókon, helyette a nála jövedelmezőbb növényeket részesítik előnyben.

A búza átlagtermését azonban folyton emelni tudták a Bács-Kiskun megyeiek. Tavaly a hektáronkénti átlaghozam megközelítette, néhol meghaladta náluk a hat tonnát. Ilyen bő termésre az idősebb szántóvetők sem emlékeznek.

Az időjárás jelentősen befolyásolhatja a szántóföldiek hozamát, ráadásul a Homokhátságon egyre szárazabbak a nyarak. Mégis, egy évtized távlatából is úgy tűnik, hogy a konkrét termesztési körzetekbe leginkább alkalmas hibridekkel, szakszerű agrotechnikával a búza mellett más, az időjárásnak épp úgy kitett növények termésátlagát is növelni tudják. Például kukoricából tavaly átlagosan több mint 8 tonnát takarítottak be hektáronként. Hasonlóan járnak a napraforgóval is.

A korszerű hibridekkel az egykori kéttonnás termésátlagtól eljutottak a 2,6–2,8 tonnás hektáronkénti hozamokig. A kockázatosabb repce termesztése 2020-ra Vas- és Bács-Kiskun megyébe összpontosult. Az utóbbi közigazgatási térségben 80 ezer hektáron 2,5–3,5 tonna között mozog a termésátlag. A repcénél is bizonyítható, hogy e növény hozamát is jelentősen meghatározza az agrotechnika és a fajtaválasztás.