Vetéstől függetlenül műtrágyázhatnak

A termények betakarítása után a földeken maradt zúzott és beszántott szármaradványok elbontásához sem adagolhattak nitrogént. Márpedig szakmai tudnivaló, hogy a szármaradványok vagy a nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől. Fellép az úgynevezett pentozánhatás, amitől a növények szenvednek, mert a gyökérzónában átmeneti nitrogénhiány fordulhat elő. A szármaradványok talajba forgatásával javul a talaj szerkezetessége, kedvezően hat a hasznos mikrobák szaporodására. Hajdanán a gazdák rendszerint adagoltak hozzá nitrogénműtrágyát azért, hogy a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, ne a gyökérzónából vonják el azt. Ezt a módszert ismét alkal­mazhatják.

A nitrátrendelet műtrágyapótlással kapcsolatos megváltoztatásának igényét sok termesztő jelezte már korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. A szakmai szervezet eljárásának köszönhetően a rendeletalkotók is elismerték a gazdák kérelmének alaposságát. A módosított rendelet szerint ezen túl minden termőhelyen kiadagolható vetéstől függetlenül 100 kiló szárazanyaghoz számítva 0,8 kiló nitrogén-hatóanyag.

Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke kommentálta a hatóság intézkedését.

– A földeken is a gyakorlat során derül ki, hogy egy-egy vonatkozó rendelkezés mennyire életszerű. A nitrogénadagolás eddigi szabályozása nem fért össze az észszerű talajműveléssel. Úgy gondolom, még mindig maradt a szabályokon javítanivaló. Jelenleg a nitrogénérzékennyé nyilvánított talajokon gazdálkodóknak október 31-e után tilos trágyát kijuttatniuk. Ez is megköti a gazdák kezét, hiszen a betakarítás után gyakran novemberben jut idejük a szántásra, az új veteményekhez a talaj előkészítésére, tápanyaggal való ellátására. Sokat segítene, ha legalább a fagyok beálltáig engednék számunkra a trágyázást – mondta Pesti Gábor.