A tartósan hideg hajnalok megviselték a szamócát

A hazai szamóca minősége tájanként változik. A Homokhátságon idén apróbbak a szemek, a tartósan hideg hajnalok miatt. A szamóca első virágait a Duna–Tisza közén helyenként szinte mind elvitte a fagy. A később bontakozó virágrügyeket is megviselte a hideg, ezért a szép, nagy szemekből kevesebbet hoztak az indák.

– Virágzása közeledtével a szamóca nagyon érzékeny a gyenge fagyokra is. Idén a terméskezdemények nagy része megfázott. Nálunk szabad földön az első szedés azt mutatja, hogy a hidegek miatt a megszokottnál sokkal több lesz az apró szem, összességében a termés nem lesz annyi, mint tavaly. Reméljük, a kiesést a magasabb fogyasztói árak kompenzálják majd. Más tekintetben jó a szemek minősége, ízük, illatuk kitűnő – mondta el tapasztalatait Andó Sándor nagykőrösi őstermelő.

A friss hazai szamócát könnyű megkülönböztetni az importtól. Az előbbi puhább, mint a külhoni, csészelevelei frissebbek, az igazán nagy különbség azonban a gyümölcsök ízében mutatkozik. A hosszú szállításra nemesített import fajtákban ugyanis kevesebb az íz-, illat-aroma anyag, sőt, azok teljesen el is tűnhetnek a gyümölcsből a nemesítés során. Ráadásul a szedést sem az érettséghez időzítik, fontosabb az, hogy a szemek alkalmasak legyenek az olykor több ezer kilométeres fuvarozásra.

Aki kóstolta, tudja, hogy a honi és a külföldi szamóca íze között óriási a különbség. Mégis, az itthoni termesztést több év alatt erősen vissza tudta szorítani az import. Húsz évvel ezelőtt 12–15 ezer tonna szamóca termett nálunk évente. Az utóbbi öt évben alig 700 hektáron már csak ötezer tonna volt a termés. A termesztés csökkenéséhez hozzájárult még a munkaerő hiánya, a szamócás gazdaságokból kiöregedők helyére pedig nemigen lépnek fiatalok.

– Sokat kell fáradozni a szamócával, de a jövedelmezőség tekintetében hálás növény. Nem tudunk annyit termelni, amit el ne tudnánk adni a heti­piacon, de megy a gyümölcs háztól is. Bakhátas, takarófóliás, egy- vagy kétsoros ültetéssel, csepegtető öntözéssel, homokon, hektárra számítva 10–15 tonnát ad. A termesztési méretet azonban megszabja a munkaerő. Segítség bevonása nélkül maximum fél hektárt bír el egy-egy család. A szürethez már régóta nem találunk segítséget, ezért nekünk is csökkenteni kellett a területet – mondta Réger Béláné nagykőrösi őstermelő.

A szamóca főleg Bács-Kiskun megyében volt mindig számottevő tényező a kertészeti ágazaton belül. Jelenleg is az élvonalban áll vele a térség, de abszolút értékben itt is visszaesett a területe az utóbbi 10–15 évben. Az arányok azonban szinte változatlanok, az országos szamócaösszhozam ötödrésze a Bács-Kiskun megyei gazdák földjéről való. Ezek az adatok vélhetően beszédesek az agráriumot szociológiai szempontból vizsgálóknak. A sok kétkezi munkát igénylő szamócatermesztés ugyanis sokat mond a földművelők jelleméről: a szorgalmas, fáradozást jól bíró emberek kenyérkeresete.