534 megyei cég kap bértámogatást 6560 munkavállalóra

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden a Neumann János Egyetem GAMF Karára látogatott, ahol Bányai Gábor, Font Sándor, Lezsák Sándor, Salacz László és Zombor Gábor országgyűlési képviselőkkel öt cég képviselőinek adott át munkahelyvédelmi bértámogatói okiratot: a soltvadkerti Autócent Kft., a petőfiszállási Gazda-Tej Szövetkezet, a mélykúti Hunent Zrt., a kecskeméti Szimikron Kft. és a lajosmizsei Tanya Csárda Kft. részére.

A miniszter hangsúlyozta: a munkahelyvédelmi bértámogatást országosan 9500 vállalat vette igénybe, ami 125 ezer munkavállalónak jelent többletbért. Salacz László beszédéből pedig kiderült, hogy Bács-Kiskun megyében 534 cég összesen 6560 munkavállalója részére igényelte és kapja meg a segítséget.

– Harminc éve autókereskedelemmel foglalkozom, és megtanultam, hogy egy tulajdonos cégvezetőnek két nagyon fontos feladata van: biztosítani a folyamatos és lehetőleg nyereséges működést, valamint hosszú távon az ott dolgozók anyagi biztonságát. Ehhez nagy segítségünkre van ez a támogatás – mondott köszönetet Kévés Ferenc, az Autócent tulajdonosa.

Ván Jenő, a megye tejtermelő gazdáit összefogó Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet elnöke elmondta: az utóbbi években folyamatosan fejlődtek, decemberben adták át petőfiszállási tejfeldolgozó üzemüket, a járvány viszont egycsapásra lecsökkentette piaci lehetőségeiket, árbevételüket. Senkit nem küldtek el, az üzem 23 dolgozója után részesülnek bértámogatásban, de mint Ván Jenő kiemelte, 152 Bács-Kiskun és Csongrád megyei család is az üzemük mögött áll, az ő megélhetésüket is biztosítják.

Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy a koronavírus megjelenésével az árbevétel 80 százalékát adó exportjuk nagyon visszaesett, hiszen a kiszállítás lehetőségei beszűkültek, heti 300 millió forintos árbevételük 15-20 millióra zuhant. Az 504 alkalmazottat foglalkoztató víziszárnyas vágóhídnak mindez komoly problémákat okozott, úgyhogy számukra nagyon jókor jött a segítség, 307 emberre kapnak támogatást, ami megalapozza a jövőt – fogalmazott Kiss István.

A járványtól talán legjobban sújtott ágazat a vendéglátás. Terenyi István, a Tanya Csárda Kft. társtulajdonosa is arról beszélt, hogy amikor megjelent az éttermek bezárásával kapcsolatos rendelet, a szakmában pánik uralkodott el, a térségben is sok vendéglátó-egységben bocsájtottak el dolgozókat.

– Mi összehívtuk a csapatot, és ígéretet tettünk, hogy amíg a működést tudjuk finanszírozni, senkit nem küldünk el. Nem vitt volna rá a lelkiismeretünk, nem lett volna erre erkölcsi alapunk. A Tanyacsárda 47 éve működik, a dolgozók nagy része húsz-harminc-harmincöt éve nálunk van. Nem tudtuk volna elviselni, hogy olyan helyzetbe hozzuk a munkatársakat, családokat, hogy nem jutnak jövedelemhez – mondta Terenyi István. Hozzátette: 55 főre adtak be munkabér támogatásra pályázatot, 20-an pedig munkanélküli segélyre mentek, de nekik is azt ígérték, hogy ha beindul lassan a turizmus, visszahívják őket. A helyzet nehéz, 10 ezer vendéggel volt kevesebb, elmaradt 150 lovasprogram, 8 lakodalom és 4 vállalati rendezvény. Azért bíznak abban, hogy lassan beindul az élet, és a vendégek visszatalálnak hozzájuk.

A miniszter elmondta: 2019-re a foglalkoztatottak száma 4,5 millióra nőtt, a munkanélküliek aránya 3,5 százalékra csökkent, utóbbi adat európai szinten is a legjobbak közé tartozott. A koronavírus és annak gazdasági következményei azonban súlyos hatással vannak a munkaerőpiacra is – folytatta. Palkovics László hangsúlyozta: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány álláspontja ezért továbbra is az, hogy a lehető legtöbb munkahelyet meg kell védeni, amennyit a vírus mégis elpusztít, annyi újat kell létrehozni. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében döntöttek a gazdasági akcióterv végrehajtásáról, amely a jegybank által indított programokat is ideértve a GDP mintegy 20 százalékát csoportosítja át – mondta a miniszter.

Az akcióterv kiemelt célja a magyar emberek munkahelyeinek védelme, új munkahelyek teremtése – emelte ki. Palkovics László ismertetése szerint az elmúlt másfél hónapban csaknem negyedmillió ember munkahelyét sikerült megvédeni a munkahelyvédelmi bértámogatás és a versenyképesség-növelő bértámogatási program keretén belül. Hozzátette, hogy áprilishoz képest májusban harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak.