Temetésen sztriptízelnek a kínaiak

Háborút hirdetett Kína a leginkább temetési sztriptízként ismert, sajátos jelenség ellen. A hivatalos állásfoglalás szerint, kulturális és gazdasági zavart is okoz az abban megjelenő pornográf, illetve vulgáris tartalom.

Pekingben úgy gondolják, nincs rendben, ha a kevésbé fejlett vidéki térségekben ilyesmikre költik a pénzüket az emberek.

Jelentősen fellendítette a temetéseken való részvételt a vidéki településeken az, hogy azokon nemegyszer sztriptíz előadások szórakoztatták a gyászolókat, illetve az egybegyűlteket – írja többek között az Asia Times.

A jelenséget legfőképpen így ismerik Kínában, de az utóbbi időkben más alkalmi eseményeken, esküvőkön vagy épp a holdújévhez kapcsolódó ünneplés során is mind gyakrabban lehetett megtekinteni lenge öltözetben előadott performanszokat.

Úgy tűnik, az államnak most lett elege ebből.

Némiképp hiányos információk állnak rendelkezésre arról, honnan, illetve mikortól datálható az utóbbi években mind nagyobb figyelmet kapó, viszonylag friss kulturális jelenség. A legvalószínűbb, hogy eredete az 1980-as évekre, Tajvanra nyúlik vissza, ahol – állítólag – alvilági figurák kedvelt szórakozásává váltak ezek az attrakciók.

Az első fellépés egy temetői menetben történt, amikor az elhunyt családja táncosokat bérelt fel azért, hogy a halott utolsó útján egy autó tetején adják elő produkciójukat. A tajvani hatóságok az 1990-es években megpróbáltak tenni a jelenség ellen, ám az elterjedt Kínában is.

Egyesek hozzáteszik: a jelenség megfejtése régi időkre, a halál és szexualitás kapcsolatának a buddhizmusban is ábrázolt gyakorlatára vezethető vissza. Ezekben a példákban általában humorral történt mindez, ami – kulturális háttérként – magyarázattal szolgálhat a szokatlan „műfajpárosításra„.

Kínában elsőször 2006-ban kapott nagyobb figyelmet a jelenség. Ekkor a hatóságok letartóztattak hat táncost egy handani temetésen előadás után – mint az egyebek között az Origo megírta. 

Még ugyanebben az évben, egy vidéki gazdálkodó búcsúztatásán, 200 fős tömeg előtt öt másik ember is őrizetbe került, akik ellen a vád „sztriptízben megjelenített obszcén elemek” voltak.

Kínában 2015-ben próbálkoztak meg a betiltással, amikor két temetésről is „obszcén előadásokról” érkeztek beszámolók.

Ekkor 15 nap elzárást és több mint 10 ezer dollárnak megfelelő jüant szabtak ki büntetésként a hatóságok, azzal érvelve, hogy az előadások „mérgezik a vidéki közösséget”.

A táncosok, ennek ellenére, az elmúlt években felbukkantak esküvőkön és más eseményeken, illetve kistelepülések helyi rendezvényein is.

Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogynem csak az ilyen típusú előadások száma nőtt az elmúlt években, hanem más, konvencionálisabb számokkal fellépő művészek is mind nagyobb számban jelennek meg nyilvános eseményeken, vagy ott, ahol vélhetően sok ember verődik majd össze.

Egyes források szerint, a temetési sztriptíz iránt meglepően nagy a vidéki, idősebb és ezért konzervatívabb értékrendűnek tartott korosztály érdeklődése. Sokan hozzáteszik, a jelenséget semmiképp nem szabad a falusias térségek „kulturális szemetének” titulálni.

Tény, hogy sok ott élő közül soha korábban nem voltak tanúi ilyen előadásnak. Ugyanakkor a hagyományos kulturális meggyőződés szerint, ha sok ember gyűlik össze az elhunyt temetésén, úgy azzal egyrészt a halott iránti tiszteletet fejezik ki, másrészt a közösség egészét – az élőket – is nagyobb eséllyel éri jószerencse.

E vélekedések szerint a temetői sztriptíz tulajdonképpen mindennek az eszköze.

Ez a magyarázata annak, hogy az idősek éppúgy kíváncsiak arra, mint a fiatalok.

A Global Times – a lapot gyakran a pekingi kormány szócsövének tartják – arról számol be, hogy a vidéki háztartások rengeteg pénzt költenek a táncosokra és a temetéseken fellépő, más szórakoztató produkciók előadóira, énekesekre, komikusokra. A lap állítása szerint, ilyenkor

egy-egy háztartás több havi jövedelme is rámehet arra, hogy kifizessék a temetésre rendelt előadók díjait.

Ez mindenképpen jelentős kontraszt ahhoz képest, hogy 2006-ban még 35-40 dollárnak megfelelő összeget kellett csak fizetni egyetlen táncosnak egy néhány perces előadásért.

A kínai Kulturális Minisztérium most azzal próbálkozik, hogy fokozatosan aláássa ezt a gyakorlatot.

Négy tartomány – Henan, Anhui, Jiangsu, Hebei – 19 településén indítottak kampányt azért, hogy a pornográfnak és vulgárisnak minősített előadások megrendelésétől elvegyék az állampolgárok kedvét.

Az illetékes szervezeteknek ugyanakkor nincs könnyű dolguk.

A sztriptíztáncosok általában nem járulnak hozzá, hogy felvétel készüljön az előadásról – ezt persze nem mindig tudják megakadályozni –, így a minisztériumban abban bíznak, esemény után nagyobb eséllyel csaphatnak le a jelenség felbukkanási helyein.

Ezért telefonos forródrótot és weboldalt is indítottak azért, hogy azon bárki bejelenthessen ilyen eseményeket, megadva az ahhoz hozzájárulást adó temetkezési helyek adatát is.

A bejelentésekért pénzjutalmat adnak.

Huang Jianxing, egyetemi professzor úgy gondolja, a temetési sztriptíznek fontos kulturális örökség áll a hátterében. Jelezte, néhány vidéki közösségben az erotikus táncnak nagy hagyománya van. Ez ugyanis egyfajta áldásként értelmezhető azért, hogy az elhunyt hozzátartozói bőséges gyermekáldás elé nézzenek.

Egy másik nyilatkozó, Wei professzor az egyik közgazdaságtudományi egyetem kultúrával és médiával foglalkozó tanszékéről ugyanakkor azt mondta – idézi az IBS -, a temetési sztriptízre jellemzően vidéken van igény, ami a gazdasági egyensúly hiányát és az oktatás hiányosságait mutatja.

Szerinte a nagy állami kulturális rendszerek nem elég adaptívak a vidéki lakosság számára, és a farmerek „spirituális életüket” ezért a pornó és a sztriptíz irányába terelik.

Borítókép: Asia Times