Bolondok napja

Nem új divat az ugratás. Régen is szokás volt a gyerekeket boltba vagy patikába küldeni szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért, vagy éppen ködvágó késért. A vigasságok napját Európa szinte minden országában megtartják. Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. 

Kilopatta cinkosaival Gramont márki ruháit, és mindegyiket szűkebbre szabatta. A főúr reggel, miután sem a nadrágjába, sem pedig a kabátjába nem fért bele, az gondolta, hogy valami borzasztó betegség támadta meg az éj leple alatt, amire nincs orvosság. Hogy a márki miképp reagált az ugratásra, soha nem derült fény. Hazánkban is nagy hagyománya van a bolondok napjának, manapság a legtöbb iskolában április elsején „fordított napot” tartanak, az emberek ugratják egymást, és a médiában is megjelenhetnek tréfás álhírek. Az áprilisi tréfa nem mindig sikerül jól, mert igazából senki sem szereti, ha beugratják. Miközben arra készülünk, hogy minél agyafúrtabb módon tréfáljuk meg ismerőseinket, miként fogunk csapdát állítani másoknak, gondoljuk végig annak következményeit. 

Legyünk óvatosak, figyeljünk arra, hogy a vicc, átverés ne legyen sértő, durva, ízléstelen vagy veszélyes. Örök érvényű igazság, hogy másokon nevetni könnyebb, mint magunkon, így korántsem biztos, hogy jólesik, ha valaki április bolondját járatja velünk, főleg húsvét hétfőjén.