Zsebbe nyúltak

Lassulni látszik az új hazai ingatlanpiac bővülése. Ezen nem is lehet csodálkozni. A kivitelezői árak az egekben, a lakáshitelkamatok elszálltak. Az épületfelújítások nem álltak le, de míg tavaly fél évre is le voltak kötve előre a szakemberek, addig az idén ez az idő néhány hétre csökkent. A vállalási árak is alacsonyabbak, azok ugyanis magasak voltak még tavaly. 

Előfordult, hogy az elvégzett munka is csapnivaló volt. Egy asztalos ismerősöm mesélte, hogy a fővárosból hívta egy korábbi ügyfele egy munkára, akinél a tetőtéri ablakok mellett húzott be a hideg. A korábban kihívott fővárosi mester azt mondta, hogy kicseréli az összes nyílászárót a hideg helyiségekben, és mindenestől 1,3 milliót kér. Ezt kissé soknak találta a tulajdonos, ezért is kereste a vidéki szakembert, aki megszemlélte a helyzetet. Rögtön megállapította, hogy az ablakokkal nincs baj, azokat nem kell cserélnie. A gond máshol van. A nyílászárók körül nem volt elkészítve megfelelően a szigetelés, ezért is érezhették úgy, hogy hideg van. Ezt viszont meg kellene csinálni. 

Megkapta a megbízást, a munkát elvégezte, egymillióval olcsóbban jött ki a munka, és azóta a hideg nem húz be az ablakok mellett. Érdekes, hogy míg a felújítási megrendelések is szerényebbek, mint korábban, addig más beruházások száma megugrott. A családok és a vállalkozások rengeteg mininaperőművet létesítettek. Csak tavaly 1100 megawattal gyarapodott a napelemrendszerek energiatermelő képessége. Ez a paksi atomerőmű termelési potenciáljának a fele. A kérdés csak az, hogy a hazai elektromos hálózat elbírja- e a további bővülést. Ehhez ugyanis sok milliárd eurós befektetésre van szükség az elektromos rendszerben. További kérdés, hogy lesz-e az országnak erre pénze most, amikor sok beruházást függesztettek fel a gazdasági válság miatt.