Nyelvvizsga

A közösségi médiában megint felvetődött a nyelvvizsga sikeres megszerzésének a kérdése. Szükséges-e, avagy sem egy diplomához nyelvismeretről szóló dokumentumot szerezni? Akik többször nekirugaszkodtak és elbuktak a megméretésen, azt mondják, nem kell. Anélkül is lehet tanítani, embert gyógyítani, mérnöki munkát végezi vagy állatot tenyészteni. Ez igaz. De az is igaz, hogy a rendszerváltás után 33 évvel még mindig ezt a csontot rágja a társadalom azon része, amely számára mumus egy középfokú nyelvvizsga letétele.

De vajon mumus-e egy ilyen kihívásnak történő megfelelés? Az Oktatási Hivatal kimutatása szerint tavaly 83 145-en próbáltak szerencsét valamelyik nyelvvizsgabizottság előtt. Közülük 60 631-en tettek sikeres vizsgát. Ezek között túlnyomó részt középfokú sikeres eredmények szerepeltek. Az ügyes és szorgalmas fiatalok 60 százaléka érettségiig tette le a vizsgákat, 19–24 év között pedig a nyelvvizsgák negyede született meg. Ha összeadom, akkor az derül ki, hogy az ambiciózus, a világra nyitott „Z” generáció tagjai tízezrével veszik sikerrel az akadályokat. Persze sokan mondják, hogy szinte képtelenek megtanulni egy nyelvet. Ezt nehéz elhinni egy olyan világban, ahol az interneten született írott anyagok közel kétharmada angolul olvasható. Ha az ember beírja a keresőbe azt a három szót, „angol, nyelvtanulás, online”, akkor 200 ezer találatot kap. A családi tv-csomagok csatornái között angol, francia, német, olasz adókat is találni szép számmal. Idegen nyelven annyit olvashat a neten, amennyit csak bír. Igaz azonban, hogy szorgalom, kitartás, némi magolás, gyakorlás és céltudatos felkészülés nélkül soha sem fog sikerülni a nyelvvizsga.