Digitális forradalom a cégeknél

A legújabb ipari forradalmat sokféleképpen lehet definiálni. Ami biztos: ez az első, amely előre bejelentésre került. Ez a folyamat több elemmel is rendelkezik. Mi a teljes ellátási láncban gondolkodunk, azaz a gyártás horizontális és vertikális digitalizációjában látjuk a jövőt. Annak érdekében, hogy az egyedi igényeket a sorozatgyártási keretek között, minél hatékonyabban lehessen kielégíteni. Az ehhez szükséges adatáramlást, az információk feldolgozását így hatékonyabban tudjuk elvégezni – hangsúlyozta Siszer Tamás, a Festo Didactic Cluster igazgatója.

A jó mechatronikus aranyat ér

– Ahol egy iparág a technológiai fejlődés következtében kihívásokkal találkozik, ott rengeteg kérdésre kell választ találni. Az adott munkakörök egyre komplexebbé válnak. Kihívás például az is, hogy csökken az európai lakosság létszáma. Emiatt is indokolt és szükséges a jól automatizált tevékenységeket tovább fejleszteni. Magasabb hozzáadott értékű tevékenységet kell szervezni a dolgozók számára. A termelők szembesülnek az ügyféloldali kihívásokkal is. Ezekből az szűrhető le, hogy minél rugalmasabban és minél gyorsabban kell kielégíteni az egyedi igényeket. A vállalat a munkaerő oldalról egyre szűkülő munkaerő piaci lehetőségekkel szembesül. Munkavállalóként pedig egyre komplexebb feladatokkal találkozik az ember. A szakképzés a felsőoktatás területén egyre nagyobb szerepe lesz a mechatronikai tudásnak. Egyre komplexebb feladatköröket kell ellátniuk a munkavállalóknak – részletezte a szakember.

– Mit tehet egy kkv?

– Egy cég mindenekelőtt a teljes beszállítói láncát elemezze! A saját termelési rendszerét kell rendbe tennie. Legyen meg az anyag áram, az érték áram a gyártásán belül, és elemezni kell azt, hogy az ott jelentkező veszteségek közül melyek a kiküszöbölhetőek. Vajon digitalizálható megoldással a veszteség csökkenthető vagy megszüntethető. Hasznos értékteremtő megoldásokat kell foganatosítani a már szabályozott termelésen belül.

– Fenyeget-e a munkanélküliség?

– Ez a folyamat nem a munkahelyek elvesztését jelenti. A saját munkaerővel rendelkező cégnek olyan átalakítást kell tennie, hogy képes legyen a kapacitásait úgy bővíteni, hogy nem növekszik a létszám, ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő kihasználtsága igen magas. A növekedés egyik kulcsa az, hogy a jól definiálható, ismétlődő tevékenységeket le kell venni az emberek válláról – mondta végül Siszer Tamás, a Festo Didactic Cluster igazgatója.

A digitális forradalom része

Vityi Péter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke, az IVSZ Informatikai Tagozatának vezetője azt mondja, hogy régóta tart a digitális forradalom, mely a mindennapi életünket is átalakítja. Az ipari területen történő digitális alkalmazások terjedése jelenti az ipar 4.0 rendszerét. A digitális transzformációnak különböző megjelenéseit ismeri a szakirodalom. A bankszektorban ezt fintechnek nevezik. Az egészségügyben Health-nek.

Valós világ a virtuális térben

A digitalizáció segítségével a való világot a virtuális térben lehet megjeleníteni. Ebben a térben gyűlnek az adatok, amelyeket különböző módon lehet felhasználni. Az ipar 4.0 eredeti neve „ kiber fizikai rendszerek” voltak.

– Tegyük fel, hogy létezik egy gyári gyártó sorunk, amelynek a modelljét a kibertérben létrehoztuk. Ebbe a térbe közvetítem a gyártó sor adatait, amelyekből gyorsabban és jobb következtetéseket lehet így levonni, mint a gyártási folyamat során. Ez a modell több területen is jól alkalmazható. Segít a karbantartásban, a termékáramlás zökkenőmentes biztosításában, a logisztika működtetésében, vagy akár a gyártás tervezésben. Ezek a megoldások ugyan már régóta léteznek, – kibertéren kívül is – de ma az olcsó internetes eszközökkel nagyon széles körben elérhetővé váltak a vállalkozások számára. – magyarázta Vityi Péter. Ha a hazai helyzetet kellene az Ipar 4.0 szempontjából értékelni egy 1-10-es skálán akkor azt kell mondanom, hogy az út elején járunk. A 10-est nehéz odaadni bárkinek is a világon, mert a technológiák gyorsan változnak. Mi úgy 3-ast érdemlünk – hangsúlyozta az alelnök. Majd hozzá tette: a digitális forradalom nem csak új technológiák beépítését jelenthetik például a termelési folyamatba. A legnagyobb kihívás az, hogy ez újfajta gondolkodást követel meg a cégek vezetőitől és dolgozóitól. Akik eddig például sikeres beszállító cégeket vezettek, zömmel enélkül az eszközkészlet nélkül dolgoztak. A gyártástervezést egy jó művezető végezte, a főkönyvben ott voltak az adatok. A vállalkozások nagyon sok jó hagyományból és tapasztalatból építkeztek. Ugyanakkor nem biztos, hogy az adott folyamatot elemezve cselekedtek. Az alelnök találkozott egy olyan esettel, amikor egy kkv-nál a gyártás során az egyik csapágy beállt, melyet ki kellett cserélni. Maga a csere nem hosszú folyamat, de mivel nem volt a raktáron, meg kellett rendelni. Ha egy érzékelő szenzor korábban jelezte volna, hogy a csapágy melegedik, akkor már korábban megrendelik, és a munkaidőn kívül kicserélik. Ha a cég felkészül, tudják mikor történik a probléma akkor ez nem okoz akkora kiesést, mint amikor bezuhan a probléma. Ez akár egy egész napos termelés kiesését is jelent.

Gyakorolni lehet egy mintagyárban

– Tavaly indult az IVSZ és IFKA mintagyár projektje, mely az év végéig tart. Célja, hogy Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakításával támogassa a termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztési törekvéseit. A 2019 decemberéig tartó program során Ipar 4.0 Mintagyárak, valamint egy Ipar 4.0 Technológiai Központ segíti a hazai kkv-kat termelési rendszereik modernizálásában. Mielőtt egy cég egy nagyobb beruházást hajt végre fontos, hogy megismerje, milyen digitális lehetőségek közül választhat. Aki tovább akar lépni, áttérhet a képzési tervezési fázisba, ahol egy tanácsadó segítségével áttekintik, hogy az ő cégénél mit lenne érdemes fejleszteni. A harmadik fázisban egy adott területre specializált cég segítségével konkrét beruházási terv készül a program keretén belül. Egy ilyen tervvel egy uniós projekthez lehet pályázni. Ez alatt a folyamat során az aki részt vesz ezen 3-4 millió forintos értékű képzésen vesz részt térítésmentesen. Egyetlen feltétel van, időt kell erre szakítani – mondta végül Vityi Péter, a Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke.

Belépés a digitális termelés világába

Nem igaz, hogy a digitalizált termelés nem való a kis- és középméretű vállalkozásoknak. Ezt a véleményt vallja Gurabi Attila a HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ( HBK) menedzsere. A kamara a közelmúltban egy kollaboratív robotokat bemutató rendezvényén mutatta be a digitalizált termelés egy kis szeletét a vállalkozásoknak. Az érdeklődök visszajelzései alapján igény van az ilyen típusú eseményekre, így 2019-ben folytatódik ez a sorozat a HBK szervezésében. A menedzser kérdésünkre elmondta: a német ipari tervező mérnökök egyesülete (német nevén VDMA) összeállított egy olyan útmutatót, amely segít eligazodni abban, hogy milyen területen vethetők be a digitalizált termelés elemei és milyen fejlettség milyen szintnek felel meg. Ez kalauz is egyben, amely által megtervezhető az az állapot, amely alkalmas a saját digitalizált termelésre.

Természetesen ez elérhető az interneten is, amely szintén nagyon fontos eleme az ipar 4.0-nak. Ha valaki ezt szeretné inkább saját szemével megtekinteni, annak ajánlatos ellátogatni valamelyik közelében lévő gyárba, ahol ezt élőben tudja megvizsgálni, és persze sok ismeretet elmondanak közben. A gyárlátogatásra a www.ipar4.hu oldalon lehet bejelentkezni a vállalkozások képviselőinek.