2008.06.25. 11:53
A család drukkolt anyunak
Nőiruha-készítésből tett mestervizsgát Horváth Gyuláné. Egyik barátnője beszélte rá, hogy üljön ismét iskolapadba. Nem bánta meg, az elmúlt évek alatt sokat fejlődött a szakma.
– A szakmunkásképző után Kecskeméten a szakközépiskolát is elvégeztem. Nőiruha-készítői technikus oklevelet kaptam. Kerestem a kihívásokat, mindig sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol valami újat tudtam tanulni. Először az egyik ruhaipari szövetkezetnél helyezkedtem el varrónőként. Aztán egy másik szövetkezetbe mentem Kerekegyházán, ahol a gyorsvarrógép használatát tanultam meg. Itt lettem aztán modellező: ruhákat terveztem, és a gyártást is én felügyeltem. Innen egy olasz céghez kerültem, majd szalagvezető lettem Kecskeméten. Itt húsz beosztottam volt.
Ekkor jött Gyöngyi barátnőjének az ötlete: saját varrodát kellene nyitni. Aztán megürült egy hely a kecskeméti Lady Mercedes esküvői-ruha-szalonban. Megörült a lehetőségnek, szerinte egy varrónőnek nincs szebb feladat, mint esküvői ruhákat készítenie. Vezeti a szalont, tervezi, varrja és értékesíti a ruhakölteményeket.
– Bárhol dolgoztam, mindig próbáltam ellesni valami új szakmai fogást. Az esküvői és alkalmi ruhák és különleges kosztümök készítését egyedi elképzelés szerint sehol nem tanítják, önmagamat kellett képeznem. Egy idő után úgy érezem, szükségem van a mestervizsgára. Nem csak az ismereteimet akartam felfrissíteni, de úgy véltem, ez a diploma rangot ad a szakmában.
Megnőtt az önbizalmam, a fiaim, a férjem és a szüleim nagyon büszkék rám. Azt is bevallom: anyagilag is jó befektetésnek bizonyult a tanulás. A fodrászom a megyei kereskedelmi és iparkamara mestervizsga-bizottságának volt tagja, ő szólt, hogy mikor indul egy féléves tanfolyam. Azonnal rohantam, mert tudtam, hogy nőiruha-készítésből nagyon ritkán van ilyen lehetőség. A csoportunkban volt, aki nyolc évet várt arra, hogy gyakorlati vizsgát tehessen. A közelmúltban vettem fel egy fiatal munkatársat, akivel közöltem: ha meglesz a kötelező három év gyakorlata, azonnal jelentkeznie kell mestervizsgára. Megküzdünk a talpon maradásért. A piacon csak minőséggel lehet megmaradni.
Gyöngyi keményen megküzdött a mesterlevélért. Három fiú- gyerek mellett dolgozott, tanult, sőt ellátta a családot. Esténként bújta a könyveket, a vizsgák előtt szabadságot vett ki.
– Sok érdekeset tanultam a csoporttársaimtól, sok apró trükköt elárultak. Voltak köztük férfiruha-készítők is, az ő szakmájukról pedig eddig keveset tudtam. Olyan tantárgyakat is tanítottak, amilyenekkel a suliban mi még nem foglalkoztunk. Például jogi és vállalkozói ismereteket. Ezekről én még nem is hallottam.
Ezek a tantárgyak voltak szerintem a legnehezebbek, a gyakorlattal könnyen megbirkóztam. Az egész család drukkolt nekem, sokat segítettek. A fiúk aranyosak voltak, lefotóztak, például, ahogyan tanulok. Nagyon tetszett nekik, így még nem láttak. Megjött a kedvem: szeretnék egy angolnyelv-tanfolyamot is elvégezni.
Korszerűre cserélik elavult szakmájukat
Jelenleg több mint 15 ezren vesznek részt a „Lépj egyet előre!” program második ütemében, és további 10 ezren jelentkeztek már a képző intézményekben. Eddig több mint 400 tanfolyam indult el. Az országosan kiépült mentori hálózatnak köszönhetően 1200 olyan felnőtt is részt vesz a programban, akik eddig nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Őket 7–8., illetve 9–10. osztályos felzárkóztató képzésekbe vonták be a munkaügyi szakemberek.A kormány 2006 januárjában hirdette meg a „Lépj egyet előre!” programot, amely a felnőtt lakosság képzettségi szintjének emelését, közvetve pedig munkához jutási esélyeinek javítását tűzte ki célul. A projekt első szakasza tavaly decemberben zárult. Ebben az eredetileg 11 ezer felnőtt képzése helyett több mint 15 ezren kaptak lehetőséget arra, hogy ingyen szakképesítést szerezzenek.
A „Lépj egyet előre!” program második üteme 2007 novemberében indult. A 2009. augusztus végéig tartó szakaszban több mint 22 ezer felnőtt ingyenes szakképzésére, illetve felzárkóztató képzésére van lehetőség az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával. A rendelkezésre álló keretösszeg 10,665 milliárd forint, amely a tankönyvtámogatást, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű felnőttek képzés alatti megélhetési támogatását, valamint a sikeres vizsga utáni pénzösszeget is tartalmazza.
A program továbbra is az országosan keresett szakmákat részesíti előnyben. Ezek jellemzően az építőipari, a gépipari munkakörök, mint az ács-állványozó, a burkoló, az esztergályos, a forgácsoló, a hegesztő, a lakatos és a kőműves. A túlképzés megakadályozása érdekében a telített élelmiszer- és vegyiáru-eladó; a kéz- és lábápoló, a műkörömépítő; a biztonsági őr; a kereskedő, boltvezető; a nehézgépkezelő; a ruházati eladó; a szociális gondozó és ápoló, valamint a takarító szakmák megszerzéséhez nem nyújt támogatást a „Lépj egyet előre!” program második üteme.
A folytatásban ugyanakkor átképzésre kapnak lehetőséget az elavult szakmával rendelkezők. A legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűeknek 150, teljesített képzési óránként egyhavi minimálbérnek megfelelő öszszegű megélhetési támogatást is biztosít a program.
A kormány 2006 januárjában hirdette meg a „Lépj egyet előre!” programot, amely a felnőtt lakosság képzettségi szintjének emelését, közvetve pedig munkához jutási esélyeinek javítását tűzte ki célul. A projekt első szakasza tavaly decemberben zárult. Ebben az eredetileg 11 ezer felnőtt képzése helyett több mint 15 ezren kaptak lehetőséget arra, hogy ingyen szakképesítést szerezzenek.
A „Lépj egyet előre!” program második üteme 2007 novemberében indult. A 2009. augusztus végéig tartó szakaszban több mint 22 ezer felnőtt ingyenes szakképzésére, illetve felzárkóztató képzésére van lehetőség az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával. A rendelkezésre álló keretösszeg 10,665 milliárd forint, amely a tankönyvtámogatást, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű felnőttek képzés alatti megélhetési támogatását, valamint a sikeres vizsga utáni pénzösszeget is tartalmazza.
A program továbbra is az országosan keresett szakmákat részesíti előnyben. Ezek jellemzően az építőipari, a gépipari munkakörök, mint az ács-állványozó, a burkoló, az esztergályos, a forgácsoló, a hegesztő, a lakatos és a kőműves. A túlképzés megakadályozása érdekében a telített élelmiszer- és vegyiáru-eladó; a kéz- és lábápoló, a műkörömépítő; a biztonsági őr; a kereskedő, boltvezető; a nehézgépkezelő; a ruházati eladó; a szociális gondozó és ápoló, valamint a takarító szakmák megszerzéséhez nem nyújt támogatást a „Lépj egyet előre!” program második üteme.
A folytatásban ugyanakkor átképzésre kapnak lehetőséget az elavult szakmával rendelkezők. A legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűeknek 150, teljesített képzési óránként egyhavi minimálbérnek megfelelő öszszegű megélhetési támogatást is biztosít a program. -->
