Közélet

2016.12.13. 06:41

Munka, család és hit kell a hosszú élethez

Közel száz családtag és rokon ünnepelte a 100 éves Páldeák Jánost Lajosmizsén, a város legidősebb férfijét, és 1956-os hősét.

P. Zs.

Az édesapát, nagyapát, dédnagyapát vasárnap köszöntötte ünnepi ebéd keretében népes családja. Öt gyermeke, kilenc unokája és nyolc dédunokája kívánt neki vidám, Istentől megáldott életet.
„Igaz ember mindig a szeretet útján jár. Édesapánk is jóra, szépre, tisztességre tanított bennünket” – hangzott a köszöntő. A legifjabb generáció verssel, egy-egy szál virággal köszöntötte a szülinapos dédpapát. János bácsival ünnepelt 94 éves húga is, az egyetlen még élő testvére. Megelevenedett a családi fotóalbum, képes vetítés idézte fel a Páldeák család történetét, örömteli pillanatait.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Páldeák János dédunokái körében
[/caption]

János bácsi sosem emlegeti az átélt nehézségeket, fájdalmakat. Tartalmas élettel áldotta meg a sors, családját hitre, szeretetre nevelte, ami össze is tartja őket. Sokat tettek a városért, a Páldeák családra méltán lehetnek büszkék az itt élők – emelte ki köszöntőjében Basky András, Lajosmizse polgármestere.

Páldeák János 1916. december 12-én született, vele együtt nyolcan voltak testvérek. Követte a családi hagyományt: világéletében gazdálkodással, állattartással foglalkozott. 1956-os forradalmi tevékenysége miatt két évig volt börtönben. Később a termelőszövetkezetben is megtalálta a helyét, kitanulta a kőműves szakmát, a rendszerváltás után újra a saját földjein gazdálkodott, egészen hetvenéves koráig. Első feleségét 1980-ban elvesztette, két év után újra megnősült. Tizenhárom év házasélet után ismét megözvegyült.

– Küzdelmes életem volt, 12 éves koromtól 70 éves koromig mindig dolgoztam – mondta el lapunknak az ünnepelt, aki szerint a tevékeny élet a megélt száz év titka. János bácsi családja mellett arra a legbüszkébb, hogy mindenütt megállta a helyét az életben, gyerekei sosem maradtak kenyér nélkül. Egészségére nem panaszkodik, ma is ellátja magát. Ha úgy tartja kedve, triciklivel járja a város utcáit. Csak azt sajnálja, hogy kihaltak mellőle egykori barátai, munkatársai, akikkel emlékezhetne a régmúlt időkre. Például gyerekkorára, amikor a legtöbb ház még nádfedeles volt a faluban, és csínytevéseiktől volt vidám az iskolai élet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!