Közélet

2015.08.31. 11:03

Lechner Ödönre emlékeztek

Lechner Ödönre, a magyar szecessziós építészet megteremtőjére emlékeztek csütörtökön Kecskeméten. A szervezők kezdeményezték, hogy Lechner születése napja legyen ezentúl a közép-európai szecesszió napja.

Hraskó István

A megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Kecskeméti Városszépítő Egyesület által szervezett eseményen szakmai előadások is elhangzottak a Tudomány és Technika Házában. Sümegi György művészettörténész a 170 éve született neves építész kecskeméti munkásságáról beszélt. Mint lapunknak elmondta, Lechner tevékenységének, beleértve a terveket, tíz százaléka a hírös városhoz kötődött. Ő tervezte – Pártos Gyulával közösen – a városházát és a Rudolf-laktanyát, ám ezenkívül voltak olyan épületek, amelyek nem valósultak meg.

– Lechner kecskeméti megrendeléseinél nagyon erőteljesen jelen van egyfajta történeti reprezentáció. Ennek első példája Kecskemét 1870-es években készült pesti bérháza, homlokzatán a hét vezérrel, Hunyadi Jánossal, Koháry Istvánnal és Katona József egészalakosnál nagyobb szobrával. Az 1893 és 1897 között épült városháza a magyar szecesszió és a városháza-építészet vezető, mintaadó darabja, hatása Szabadkától Marosvásárhelyig megfigyelhető, a közelben Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason is. Speciális tényezője volt az alföldi építészetnek, hogy tartós kő híján előtérbe került a kerámia és a tégla használata, utóbbi gyártásának a monopóliumát a város sokáig fenntartotta – mondta el lapunknak Sümegi György. Mint hozzátette, Kecskeméten a 19-20. század fordulóján fontos dolog történt az építészet terén, amely annak is köszönhető, hogy a város Lestár Péter és Kada Elek polgármestersége idején vevő volt az újra.

A város szecesszió által meghatározott arcának, különösen a főtérnek a formálásában Lechner nemcsak saját tevékenységével, hanem a fiatal építészek pártfogolásával is részt vett. Lechner a Rákóczi út elejére, Kecskemét akkori közlekedési kapujába egy 52 méter magas, eozin-mázas, áttört beton víztoronyt tervezett, Zsolnay-kerámiákkal, előtte egy 5,2 méter magas, öntött beton, ugyancsak Zsolnay-kerámiákkal díszített Rákóczi lovasszoborral. Ez a terv papíron maradt, többek között az 1911-es földrengés és az általa okozott megtorpanás, illetve Lechner 1914-es halála és a világháború miatt.

Az előadásokon sok szó esett a Zsolnay-épületkerámiákról is, amelyeket Lechner és Lajta Béla (az ő pályaművét ugyancsak bemutatja a kiállítás) nagy fantáziával használtak munkájuk során. Az egy hónapig látható kiállítás anyagát a budapesti Lipták Villában bemutatott két Zsolnay tárlat anyagai adják, ezenkívül neves fényképészek, így Ráday Mihály, Sebestény László és Bodrogi Dávid szecessziós épületekről készült felvételei is láthatók.

Legyen emléknap Lechner születésének napja!

A Kecskeméti Városszépítő Egyesület korábban már indított előadássorozatot a magyar szecesszióval kapcsolatban. Mint Király József, az egyesület elnöke elmondta: az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a páratlan értékű építészeti örökségekre, megóvásuk fontosságára, hiszen ezekre méltán lehetünk büszkék szerte a Kárpát-medencében. Ugyanezen ok miatt szervezték a kiállítást, és kezdeményezték azt is, hogy Lechner Ödön születése napja, augusztus 27-e legyen ezentúl a közép-európai szecesszió napja, amikor is Lechnerre emlékeznének és a szecessziós épületekre fókuszálnának.

– Mindent meg kell tennünk – bár úgy látom, nyitott kapukat döngetek –, hogy Lechner Ödönnek a magyar szecessziót alapjaiban meghatározó művészete, az általa teremtett egyedülálló kulturális kincs itthon és külföldön az eddigieknél sokszorosan ismertebb legyen. Kecskemét városa számos egyéb kulturális kiválósága mellett, támogatva az egyedülálló vállalkozói háttérrel egy ilyen célú mozgalomnak kiváló kezdeményezője lehet – jelentette ki a megnyitón dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, emlékeztetve arra, hogy a kecskeméti városháza szerepel a világörökségi javaslati listán.

 

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik