Közélet

2008.03.28. 09:37

Ellenőrzések: Csillagszóró után Kikelet hadművelet

A tavalyi Csillagszóró hadművelet után tavasszal a Kikelet fedőnevű akcióban ellenőrizték a munkáltatókat a munkaügyi és munkavédelmi felügyelők.

M.A.

A tavaszi széllel és napsütéssel együtt az ellenőrök is megérkeztek február végén a dél-alföldi régió munkáltatóihoz.  A Kikelet elnevezésű, az egy hónapig tartó országos akció során huszonhat munkavédelmi felügyelő végzett kiemelt ellenőrzést a régióban. Több mint kétszáz munkáltatót vizsgáltak, főképp a kereskedelem és vendéglátás, az építőipar, a feldolgozóipar, a gépjárműjavítás, a fakitermelés és a hulladékgyűjtés területén. A régió ellenőrei  ötvenhét alkalommal szabtak ki munkavédelmi bírságot, közel húszmillió forint értékben. Egyéb kisebb szabálytalanságok miatt százötven szabálysértési eljárást folytattak le, mintegy ötmillió forint értékben.

– A hadművelet fő célja a munkáltatói jogkövető magatartás elősegítése volt – hangzik Bodor István, a Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelőség igazgatójának magyarázata.

Az ellenőrök olyan tipikus munkaegészségügyi mulasztásokat tapasztaltak, mint a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat hiánya, a lejárt érvényességi idejű orvosi vizsgálat, vagy az egyéni védőeszköz viseletének hiánya.

– Még mindig jellemző, hogy védősisakokat ugyan biztosít a munkáltató, de folyamatos használatát nem követeli meg. A vállalkozások többsége kész elemekből álló könnyű állványt épít, és terjed a testheveder használata is – veti össze negatív és pozitív tapasztalatait Bodor. 

A kisvállalkozások nagy része nincs tisztában a jogszabályokkal, hiányosak munkavédelmi ismereteik. Egyre több az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló, az építkezéseken gyakran cserélődnek az emberek. Az alkalmi munkavállalók nem kapnak munkavédelmi oktatást, és nem vizsgálják orvosi alkalmasságukat sem.

Az építőiparban négyszázezer forint munkavédelmi bírságot szabtak ki.
– Összességében elmondható, hogy a mikro- és kisvállalkozások esetében a munkaegészségügyi szolgáltatást nem tartjuk megfelelő színvonalúnak. A közép- és nagyvállalkozásoknál, vagy a külföldi tulajdonrészű vállalkozásoknál már lényegesen kedvezőbbek a tapasztalataink. Ez részben a belső minőségbiztosítási rendszerek működésének is köszönhető, illetve annak, hogy a nagyobb munkáltatók jellemzően nagy tapasztalattal rendelkező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnak.

A kockázatértékelésről szóló dokumentációk gyakran sablonosak, és azokat munkabiztonsági szakemberek készítik, munkaegészségügyi szakembert nem vonnak be a munkába. Sok munkáltató csak ellenjegyzéssel tesz eleget a munkavédelmi törvényben megfogalmazott ilyen irányú kötelezettségének. Ráadásul a foglalkozás-egészségügyi orvosok jelentős része a változó telepítésű (építési) munkahelyekre nem megy ki személyesen, így csak formális a kockázatok felmérése.

-->

Ezek is érdekelhetik