Kínának négy hónapja van az emberi jogi helyzet javítására

„Az aktivisták üldözése nemhogy enyhült volna, inkább erősödött az olimpia ürügyén”, mondta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára. Pekingben és környékén az olimpiai „tisztogatás” ürügyén a kínai hatóságok elhallgattatják és bebörtönzik a békés emberi jogi aktivistákat. Tibetben és a vele szomszédos területeken a rendőrség és katonaság tüntetők elleni támadásai az elmúlt napokban súlyos emberi jogi sértésekhez vezettek.

„Mindez erősen megkérdőjelezi, hogy a kínai hatóságok valóban elszánták-e magukat az emberi jogi helyzet javítására. Az olimpiai játékok rendezési joga nem eredményezett reformokat. Hacsak nem tesznek haladéktalan lépéseket, a pekingi olimpia pozitív emberi jogi öröksége egyre elérhetetlenebb lesz. Mivel már csak négy hónap van hátra az olimpia megnyitásáig, a NOB-nak és a világ vezetőinek erőteljesebben kell felszólalniuk. Amennyiben nem fejezik ki nyilvánosan aggodalmukat, és nem követelnek változásokat, az akár úgy is értelmezhető, hogy hallgatólagosan egyetértenek a kínai hatóságok által az olimpiát megelőzően elkövetett jogsértésekkel”, mondta Irene Khan.

Az Amnesty International felszólítja a kínai hatóságokat, hogy
- haladéktalanul engedjenek be ENSZ-vizsgálókat és más független megfigyelőket Tibetbe és a környező területekre;
- szüntessék be az aktivisták önkényes fogva tartását, megfélemlítését és zaklatását;
- vessenek véget az adminisztratív fogva tartásoknak, az átnevelő munkatáboroknak;
- tegyék lehetővé minden újságíró számára Kína egész területén a teljes körű, szabad tudósítást;
- bocsássák szabadon a lelkiismereti foglyokat;
 csökkentsék a halálbüntetéssel sújtandó bűncselekmények számát, majd töröljék el a halálbüntetést.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

A hatóságok Tibetben és a környező területeken túlzott, esetenként halált okozó intézkedéseket alkalmaznak a tüntetők oszlatására. Az Amnesty International nem vitatja, hogy a hatóságok kötelesek megvédeni az egyéneket és a tulajdont az erőszakos cselekményektől, köztük a han kínai népcsoport elleni, nyilvánvalóan etnikai indíttatású támadásoktól, intézkedéseik során azonban be kell tartaniuk a szükségesség és arányosság nemzetközi emberi jogban meghatározott elveit.

A Tibetben jó ideje dokumentált embertelen bánásmód és kínzások ismeretében az Amnesty International attól tart, hogy a tibeti fogva tartottakat verik, vagy ellenük más visszaéléseket követnek el. Némelyiküket szabálytalan eljárás során halálra ítélhetik. A szervezet felszólítja a hatóságokat, tegyék közzé a fogva tartott személyek nevét, hollétét és a fogva tartás jogi indokát, és bocsássák szabadon azokat, akik mindössze békésen tüntettek.

A szinte teljes média-zárlat következtében nem csak, hogy nehéz a híradásokat ellenőrizni, hanem ez szöges ellentétben áll a hivatalos ígérettel, miszerint az olimpiát megelőzően teljes média-szabadság lesz.

Az AI jelentés olyan eseteket is leír, ahol emberi jogi aktivistákat bíróság elé állítottak, amiért visszaéléseket jeleztek, vagy összefüggést véltek felfedezni a Peking által rendezett olimpia és az emberi jogok helyzete között. Az Amnesty International követeli, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon azokat a békés aktivistákat, akiket kizárólag véleménynyilvánítás miatt tartanak fogva, köztük

- Yang Chunlint, akit március 25-én „felforgatás” vádjával öt év börtönre ítéltek, miután „Nem olimpiát, hanem emberi jogokat akarunk” jelszóval kampányt vezetett. A rendőrség állítólag megkínozta, de erről a bíróság előtt nem szólhatott.
- Hu Jiát március 18-án állították bíróság elé „felforgatás” vádjával emberi jogi tevékenysége miatt, miután több hónapot házi őrizetben töltött. Feleségét szigorú rendőrségi megfigyelés alatt újszülött fiával házi őrizetben tartják.

Az olimpiát megelőző „tisztogatás” során petíció aláírása miatt ezreket tartottak fogva Pekingben, sokukat visszaküldtek eredeti lakhelyükre. Ez a gyakorlat emlékeztet az országon belül lakhelyet változtatók visszatelepítés előtti fogva tartásának rendszerére, amit 2003-ban nagy csinnadrattával eltöröltek, és Kína ezt az emberi jogok érvényesülése felé tett nagy lépésként harangozta be. Az aláírók közül sokakat átnevelő munkatáborba vittek; ez is olyan gyakorlat, amelynek beszüntetésével Kína reformprogramja szerint régóta adós.

Tavaly bevezettek egy új szabályozást, amelynek célja a külföldi újságírók jelentési szabadságának növelése volt, de ezeket Tibetre nem alkalmazzák, és több újságírót megakadályoztak, hogy Pekinget, illetve Kína más területeit kényesen érintő témákról számoljanak be. A hazai médiát változatlanul erősen korlátozzák, és megszigorították az internet cenzúrázását, ez újabban a HIV/AIDS-szel foglalkozó honlapoknál különösen érezhető. Egyes jelentések szerint Pekingben az sms-forgalmat is ellenőrzik.

A jelentés üdvözli azt a hivatalos állítást, mely szerint tavaly a halálos ítéletek és kivégzések száma a felülvizsgálati lehetőség újbóli bevezetésével jelentősen csökkent, de felszólítja a hatóságokat, tegyék közzé a vonatkozó országos statisztikát, amelyből az állítás ellenőrizhető.

-->