Hírek

2005.12.28. 00:00

Havas tél után vizes tavasz

Az előrejelzések szerint nemcsak most, hanem januárban és februárban is nagy mennyiségű csapadékra lehet számítani hazánkban. Közben a szakemberek már a tavaszi olvadásra készülnek.

Vég Márton

Kis időre a fél országot megbénította az a hómennyiség, amely tegnap délután esett le Magyarország területén. Komoly hóakadályok estig csak elszórtan alakultak ki, de a balesetek miatt számos útszakasz teljesen járhatatlanná vált. A legtöbb csapadék a Dunántúlon esett, itt néhány óra leforgása alatt 15-20 centi hó nehezítette a közlekedést. Nem ígérnek jobb helyzetet a meteorológusok a következő napokra sem. Elsősorban a Dunántúlon hullhat nagy mennyiségű csapadék. Ha hinni lehet az időjósoknak, akkor az időjárás januárban és februárban is hasonló lesz, ennek pedig főleg a tavaszi olvadáskor lehetnek komoly következményei. Erre máris készülnek a szakemberek.
„Minden megyében több hatalmas raktárunk van, ahol minden megvan, ami az eredményes árvízi védekezéshez kell. A gumicsónaktól a szivattyúkig semmiből sincs hiány” – mondta lapunknak Dobson Tibor. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője szerint december végén még nem lehet megmondani, hogy mi lesz márciusban, de a szomszédos országokból érkező információkat folyamatosan elemzik a felkészülés érdekében. Az OKF-t nemrég nagy csalódás érte, mert a parlament nem támogatta a katasztrófatörvény általuk kezdeményezett módosítását. Az időjárás kiszámíthatatlansága és az így megnövekedett kockázatok miatt ugyanis azt javasolták, hogy a polgármesterek kötelező jelleggel vegyenek részt egy felkészítőkurzuson, mert veszélyhelyzetben elsőként nekik kell intézkedniük.
A jelenleg alacsony vízállású, de már elszórtan állójeges Tisza vízgyűjtő területének jelentős hányada külföldön van. Ezért vészhelyzet esetén sok múlik a romániai és az ukrán társszervek együttműködésén. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi központjába elvileg ötpercenként futnak be a legfrissebb adatok Ungvárból. „A folyóparton szondákat helyeztünk el még 2003 őszén, amelyek a vízállást, a csapadékmennyiséget és a hőmérsékletet is mérik” – mondta lapunknak Bodnár Gáspár, a szabolcsi vízügyi szerv vezetője. Tőle tudtuk meg, hogy az árvízi előrejelzést 200 kilométeres sugarú körben működő csapadékradar és speciális hidro-meterológiai észlelőállomások is segítik. Utóbbi a hóréteg vastagságát és víztartalmát méri. A befolyó adatokból némi osztás-szorzás után kijön, hogy adott hómennyiség olvadáskor mekkora vízszintemelkedést okoz.
A hófigyelés és a hófelhalmo-zódás elemzése tehát kifinomult rendszerben zajlik.
A Körös-vidéki védvonalak, töltések és szükségtárózók állapotát még az ősszel felülvizsgálták, és a szakemberek sehol nem észleltek olyan állagromlást a csatornákban, ami a sikeres ár- és belvízi védekezést megakadályozhatná. Persze a szélsőséges csapadékmennyiség ellen még a Dél-Alföldön sem tudnak mit tenni. A Balaton környéki települések évekig az alacsony vízállásra panaszkodtak, idén azonban fordult a kocka, és a 110 centiméteres átlagos szint a déli part mélyebben fekvő településeit elöntéssel fenyegeti. „Ha még 20-30 centit emelkedik a víz, akkor a jégzajlás komoly károkat okozhat a parton” – mondta lapunknak Lombár Gábor. Balatonfenyves polgármestere szerint az olvadás közel száz ingatlant veszélyeztet.

Két vésztározó épül

A Vásárhelyi-terv célkitűzései szerint 2007 végére kell elkészülnie a tiszaroffi és a cigándi vésztározónak. Az építkezéshez nagyszabású infrastrukturális fejlesztések is párosulnak. Hét falu kaphat vízelvezető rendszert és csatornahálózatot, amelyre jövőre 1,7 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Emlékezetes, hogy október végén közel harminc Tisza menti település polgármestere tiltakozott a parlament előtt, mert szerintük az árvízvédelmi beruházások késve, vagy egyáltalán nem kezdődtek meg. Pácin polgármestere még éhségsztrájkkal is felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára.

Ezek is érdekelhetik