Katona Józsefre emlékeztek a a kecskeméti városháza dísztermében – galériával

Az előadás előtt Barta Dóra, a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket és a város képviselőit, köztük Szemereyné Pataki Klaudiát, Kecskemét polgármesterét, Engert Jakabnét és prof. dr. Sztachó-Pekáry Istvánt, a város alpolgármestereit.  

A nyitóbeszéd után Szemereyné Pataki Klaudia is köszöntötte a közönséget, és érdekes információkat osztott meg a díszterem felújításával kapcsolatban. Felhívta a figyelmet a csaknem 1200 kilogrammos csillára, ami a városháza egyik ékköve, de kiemelte a hatalmas fali freskókat is. Különösen Székely Bertalan vérszerződést ábrázoló festményét emelte ki, hiszen kecskeméti kötődésű alkotásról van szó. A festményen szereplő vezérek, ugyanis 18. századi lakosok arcképét viselik, az akkori kinézetnek megfelelően. A festmények, illetve a restaurálás kapcsán a polgármester megosztott egy érdekességet is. 

Szemereyné Pataki Klaudia szavait a város híres szülöttje, Katona József gondolatai követték, és meghallgathattuk néhány művét a Kecskeméti Katona József Színház színészeinek előadásában, Danyi Judit és Hegedűs Zoltán elevenítették meg a költő szavait. 

A különleges felvezetést követően a szót az esemény előadója, Székelyné Kőrösi Ilona, történész, etnográfus, heraldikus, népművelő vette át. Előadását néhány alapvető információval kezdte, elmesélte a Hírös Hét kezdetét, kialakulást, tehát egészen 1934-ig ugorhattunk vissza az időben. A kezdeményezés sikere évről évre bebizonyosodik, a számok eddig magukért beszélnek, hiszen közeleg az első ünnepi hét 90. évfordulója. A hagyományteremtő rendezvény alapgondolatát a kecskeméti iparosságnak köszönhetjük, de sok más foglalkozás és szervezet tagjai csatlakoztak, az átütő sikerhez pedig szükséges volt még néhány meghatározó kortárs személyiség nagyívű koncepciója, a „kecskemétiség” felvállalása és az előkészítésben résztvevő több száz szervező hónapokig tartó munkája. 

„A Hírös Héten felvonul minden, ami magyar értéket az alföld nagy középpontja, Kecskemét, a gyümölcs és a gyermek városa, Európa gyümölcsöskertje, Magyarország legnagyobb exportvárosa kitermelt. Kecskemét nevét már Európa szerte ismerik.[...] De nemcsak a gazdasági vonatkozások kiemelése a fontos. A lelki és szellemi kultúrának is olyan csúcsteljesítményét kell adnunk, amely méltán hívja fel az ország figyelmét.” – így fogalmazták meg az előkészítés során a legfontosabb célkitűzéseket.

Az első Hírös Hét joggal kapta a kultúra ünnepe elnevezést. A számos kiállítás és rendezvény közül kiemelkedtek a város jeles szülötteihez kapcsolódó programok, így például a mai Piaristák terén megrendezett Kodály ősbemutatók is. A kecskeméti Katona-kultusz egyik fontos dátuma 1934. július 21. A Hírös Hetet rendező szülőváros a hetedhét országra szóló ünnep első napját nagyrészt Katona József emlékének szentelte. Ennek az ünnepségnek a keretében helyezték el a Városháza előtt ma is látható emlékkövet. 1830. április 16-án délután a régi városháza ajtajában esett össze a munkahelyére visszatérő főügyész. Mivel a régi városháza nem pontosan a mai városháza helyén állt, a mérnöki hivatal munkatársai végezték el a pontos helyszín beazonosítását – tudhattuk meg Székelyné Kőrösi Ilona előadásából.

Az egyszerű, de Katona József tragikusan félbeszakadt életét és munkásságát hűen szimbolizáló emlékműre, a kettéhasadt kőre a következő felirat került: „ITT HASADT MEG SZÍVE KECSKEMÉT LEGNAGYOBB FIÁNAK. A régi tanácsház kapujának helyét, hol a Bánk bán költője 1830. április 16-án összeesett, e kővel jelölte meg a Katona József Társaság, 1934.” 

Az impozáns avatóünnepségen számos rangos vendég részt vett, felvételt készített a Magyar Film Iroda és közvetítette a rádió. Jelen volt a Nemzeti Színház művészgárdája, számos művész, újságíró, politikus, helybeli érdeklődők és vendégek tömege. Este a Bánk bán díszelőadására került sor a Katona József Színházban, ahol a legnagyobb ünnepeknek megfelelő fény és pompa várta a vendégeket. A Katona-kultusz jegyében az ünnepi hét során még több programra került sor, ilyen volt az iparosok díszebédje és az Öreg Takácsmester Emlékserleg felavatása – fejezte be gondolatmenetét az előadó.