Lelkemből lelkezett írások címmel jelent meg Juhász István legújabb könyve – galériával

A könyvbemutatón Juhász István röviden összefoglalta eddig pályafutását. Elmondta, hogy 72 éve kezdett el írni. Tizenegy évesen írta meg első versét március 15-ről. Később is olyan témákat vetett papírra, melyek fontosak voltak számára. Így például verset írt Puskás Öcsiről vagy Dugovics Tituszról. Eposzt a Honfoglalásról. Írt operettet, librettót és rémdrámát is. Ezeket az írásokat azonban egy meggondolatlan pillanatban elégette szegedi egyetemi évei alatt. 

Második írói korszakának műveit viszont számtalan kötet őrzi az utókornak. Mivel Juhász István szenvedélyesen rajong Petőfi Sándorért, a Petőfi-emlékév alkalmából több művel is tiszteleg a költő születésének 200. évfordulója előtt. Láng van a szívemben címmel előadás-sorozatot tartott a költőről a könyvtárban, de könyvet és hangjátékot is írt. 

A közszereplést 1997-ben Kállainé Vereb Mária, a könyvtár korábbi igazgatójának bíztatására kezdte meg a könyvtárban, ahol eddig több mint 50 irodalmi előadást tartott. 

– Kérdezték tőlem többen is, hogy mi késztetett engem az írásra? Nem tagadom eleinte a becsvágy, a hiúság, az írói hírnév motivált. Most viszont? Írtam, mert atz éreztem, hogy az a valaki, aki a semmiből a mindenséget megteremtette, akinek léte világít, mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet, az a valaki, aki a fák hegyén oltja és gyújtja a csillagokat és úr minden porszemen, akit nevezünk Istennek, Teremtőnek, Mindenhatónak – én örök Atyának szoktam nevezni– ő adta nekem az írás szép, de nehéz feladatát. És adott hozzá erőt, derűt, késztetést, adott hozzá munkatársakat és drága családot is. Jól, rosszul, de úgy vélem tisztességesen elvégeztem, amire az örök Atyám megbízást adott – fogalmazta meg írói küldetését a szerző.